DNS-adatbázissal az orrszarvúk megmentéséért

A bűnügyi nyilvántartás csúcstechnológiáját vetették be nemrégiben a veszélyeztetett állatfajok megmentésére. Az FBI számára kifejlesztett és ma már 26 országban – köztük Magyarországon is – használt emberi DNS-adatbázishoz (CODIS) hasonló rendszert építettek ki a rinocéroszok védelmére.

A rendszerbe folyamatosan viszik fel a biológiai mintákból származó orrszarvú-azonosító adatokat, s ebbe rövidesen belekerül az Afrikában élő állatok 75 százaléka, valamint a világ állatkertjeiben élő állomány.

A CODIS mintájára RHO-DIS-nak nevezett DNS-adatbázis első nagy fogása tavaly nyáron a manchesteri repülőtéren volt, ahol egy Donald Allison nevű régiségkereskedő próbált Kínába csempészni egy antik madárszobor talapzatába rejtett rinocéroszszarvat. Az adatbázis kimutatta, hogy a megtalált szarv Simbáé, az angliai Colchesteri Állatkert nemrég elaltatott szélesszájú orrszarvújáé volt.

A 41 éves korában betegség miatt elaltatott Simba tetemét az ilyenkor szokásos protokoll szerint hamvasztásra küldték, menet közben azonban úgy tűnik, valaki megszabadította a szarvától. Simba megtalált testrésze a feketepiacon kilónként több mint tízmillió forintot ér. Az elfogott 52 éves férfi t, a nagy állatvédő hírében álló britek példás gyorsasággal egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték.

Még mindig jobban járt, mint a dél-afrikai hatóságok által elfogott vietnami XuanHoang, aki tíz év börtönbüntetést kapott hét orrszarvúszarv csempészetének kísérletéért. Júniusban a johannesburgi nemzetközi repülőtéren szintén a RHODIS segítségével azonosították Hoang szállítmányát, amely az adatbázis szerint nem sokkal korábban Afrikában lemészárolt állatoktól származott.

A cél nem csupán a terepen dolgozó vadászok elfogása, hanem az igazi nagyhalak, a megrendelők felkutatása. Az illegális vadállat-kereskedelmi piac ugyanis ma már pontosan úgy működik, mint a pénzmosó, a drog- és az emberkereskedelmi hálózatok. Szó sincs arról, hogy a mindennapi betevőért küzdő csont-bőr afrikaiak ölnék a megélhetésükért a nagyvadakat. Az orrszarvúkat profi vadászok többnyire kisrepülőgéppel becserkészve lövik meg, méghozzá állatorvosi altatólövedékkel, hogy ne keltsék fel a vadőrök figyelmét.

Az elaltatott állat szarvát lefűrészelik, és az áldozatot otthagyják csendben elvérezni. A szarv a terepről jól szervezett szállítási láncon keresztül jut el a megrendelőhöz. A felvevőpiac többnyire Ázsia, ahol a tradicionális orvoslásban teljesen értelmetlen módon különleges gyógyhatást tulajdonítanak neki. Az afrikai keskenyszájú orrszarvú-populáció 97 százalékát már kiirtották az utóbbi 40 évben, és a ma élő alig 3000 példányból továbbra is minden 30 órában megölnek egyet.

A kutatók abban bíznak, hogy a csúcstechnológia bevetésével és az eddigieknél is szélesebb körű nemzetközi összefogással meg tudják fékezni az illegális kereskedelem bővülését, nemcsak az orrszarvúk, hanem a legalább annyira veszélyeztetett tigrisek érdekében is.

Simba és Lisimba

Simba, a manchesteri repülőtéren megtalált szarv egykori tulajdonosa, a budapesti állatkertben mesterséges megtermékenyítéssel született kis orrszarvú, Lisimba apja. A 2008 októberében született kis rinocérosz, mára egytonnás ifjúvá cseperedett, és idén októberben el is költözött Budapestről az Athén melletti Attica Park állatkertjébe. Két évvel ezelőtt születése igazi állatorvosi szenzáció volt, Lisimba ugyanis a világon az első olyan mesterséges megtermékenyítéssel született orrszarvúborjú, amelynél fagyasztva tartósított hímivarsejtet használtak.

A vadon élő rinók háromnegyede szerepel az adatbázisban, igaz, a mintavételhez be kell fogni őket
A vadon élő rinók háromnegyede szerepel az adatbázisban, igaz, a mintavételhez be kell fogni őket
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.