Terroristakereső radarral
A rendőrségi radar a gépkocsik sebességét méri a járműről viszszaverődő hullám frekvenciájának változása segítségével. Minél gyorsabb a közeledő jármű, annál inkább megnő a jel frekvenciája. Ez a Doppler-effektus, távolodó jármű esetén csökken a frekvencia. Egy részletesebb jelanalízis további információkat is képes kideríteni a közeledő járműről. A képernyőn kirajzolódik a körvonala, a jel frekvenciájától függően megjelennek bizonyos részletek, sőt az anyaga is kideríthető. William Fox és John Vesecky szerint ez utóbbi tulajdonsága, vagyis a fémek, fémhuzalok azonosítása miatt alkalmas eszköz lehet a terroristák lebuktatására. A testre erősített dinamitrudak egyidejű robbantásához a „technikusnak” minden rudat össze kell kötnie az elektromos kapcsolóval. A fém kiválóan visszaveri a radarhullámokat és a műszer jelzi, hogy az illető valamilyen fémhálót visel.
A kaliforniai kutatók vizsgálták, hogy milyen frekvencián látható legjobban a dróthuzalháló és egyáltalán nem meglepő módon a legmagasabb frekvencia bizonyult a legalkalmasabbnak. Ezután önkéntes vállalkozókat huzallal átszőtt mellénybe öltöztettek és nagyobb tömegben megpróbálták felismerni őket. A módszer még nem tökéletes, de 85 százalékban sikerült felismerni a „próbaterroristákat” 10 méterről, a 10 gigahertzes radarjel segítségével. Az eljárás gyenge pontja a hiányzó 15 százalék és a viszonylag kis távolság. Gyakran jelez be a radar nyakláncokra, fémékszerekre, de a fémszálas ruhaszövetek is téves riasztást adnak. Most ezen próbálnak javítani.