Napelemes lódarazsak
A Tel-avivi Egyetem kutatója, Jacob Ishay már negyven évvel ezelőtt felfi gyelt az ottani keleti lódarazsak (Vespa orien talis) különös napimádatára. A dolgozók gyakran délben, negyven fok feletti hőmérsékletben is tevékenykednek, sőt ilyenkor a legaktívabbak, ráadásul egy rovarhoz képest igen kemény munkát végeznek. A dolgozó darazsak seregei ássák ki a talajban azt az üreget, amelybe a föld alatti darázsfészek épül. A kemény munkához részben a napfényből nyernek energiát.
Ishay tanítványai megvizsgálták a rovarok testét borító kutikula, azaz külső váz fényvisszaverő képességét, és kimutatták, hogy a látható fény 99 százalékát csapdába ejti, mind a sárga, mind a barna csíkokon. A legmodernebb mikroszkóppal vizsgálva az is kiderült, hogy hogyan. A kutikulában vékony fehérje- és lipidrétegek rakódnak egymásra, amelyek a barna területeken hosszanti repedéseket, a sárga csíkokban pedig apró ovális göröngyöket képeznek a rovar testének felszínén. Valószínűleg ez a szerkezet a kulcsa az óriási fényelnyelő képességnek. Tovább boncolva a kutikulát az is kiderült, hogy a sárga kis göröngyök alapja egy xantoprotein nevű színanyag, amely képes a napenergiát elektromos energiává alakítani. Hogy bizonyítsák a feltevést, a kutatók egy xantoproteint használó mininapelemet is készítettek.
De mihez kezd a darázs az elektromos energiával? Az egyik felvetés szerint a sárga darázscsíkokban található enzimek aktivizálásához használja fel, amelyeknek nagyjából ugyanaz a szerepük, mint az emlősöknél a májnak, azaz rövid távú energiaraktározás.
Nappal a negyven fok feletti hőmérsékletben a darázs a hőenergia egy részét elektromos energiává alakítja és elraktározza, ezzel eléri, hogy teste komfort hőmérsékletű maradjon, este pedig, amikor hűvösebb az időjárás, mozgósítani tudja a nappal magába szívott energiát. Ha a darazsakat elaltatják, majd ultraibolya fénnyel megvilágítják, akkor gyorsabban felébrednek és villámgyorsan elrepülnek, ami arra utal, hogy ha szükséges, az elektromos energia extra lökést ad a szárnymozgató izmoknak. A lódarazsak tehát nem véletlenül napimádók. Az erő velük van, legalábbis amikor süt a nap.
