Sajtot vitt a világűrbe az első magánűrhajó
Egyre több magáncég száll be az űrrepülési üzletágba. Egyes cégek már régóta álmodnak saját, a Föld körüli pályát elérni képes űrhajóról, ám a valódi előrelépésre 2006-ig várni kellett. Akkor hirdette meg a NASA a Nemzetközi Űrállomás magánűrhajókkal való elérését célzó COTS (Commercial Orbital Transportation Services) programot. Ennek keretében az űrhivatal a legjobb tervekkel előálló cégeket anyagilag is támogatta.
A legtovább az űrtechnológiában már komoly ambíciókkal rendelkező, 2002-ben alapított amerikai SpaceX cég jutott. A vállalkozás akkor még elsősorban hordozórakéta-fejlesztéssel foglalkozott. Eredeti céljuk a világ legolcsóbb hordozóeszközének előállítása volt, hogy a műholdak pályára állításának versenyében komoly üzleti előnyre tegyenek szert. 2006-ra kifejlesztették a Falcon–1 rakétát, melynek első sikeres repülésére 2008-ig várni kellett – csak a negyedik indításkor volt képes pályára állítani hasznos terhét. Míg a Falcon–1 mintegy 670 kilogrammnyi terhet képes Föld körüli pályára állítani, addig az első repülését 2010 nyarán sikeresen végrehajtó Falcon–9 már több mint 10 tonnát.
Az utóbbi rakéta ezért alkalmasnak tűnt egy, a cég által fejlesztett emberes űrhajó felbocsátására is. Ez az űrhajó a COTS program támogatásával megépített Dragon. Ennek két változatát szeretnék megépíteni. Az emberes űrhajó hét személyt volna képes pályára állítani – egy-egy indítása során legfeljebb ennyi utasa lehet a ma használt amerikai űrrepülőgépeknek is. A Nemzetközi Űrállomás kiszolgálására ugyanakkor még egy teherszállító változatot is terveznek, amely automata módon csatlakozna az űrállomáshoz.
Ahhoz, hogy az űrhajó alkalmasságáról meggyőződjenek, számos tesztrepülést kell végrehajtani. Az elsőre december 8-án, mindössze öt nappal az X-37B katonai kísérleti űrrepülőgép visszatérését követően került sor. A Falcon–9 hordozórakéta, tetején a Dragon első tesztpéldányával, magyar idő szerint 16.43-kor emelkedett fel a floridai Cape Canaveralről. A startot követően 3 perc 15 másodperccel levált az első rakétafokozat, a tizedik percben pedig az űrhajó lekapcsolódott a hordozórakéta második fokozatától. A Dragon körülbelül 300 km magas pályára állt, ahonnan két teljes keringést követően, mintegy 201 percnyi világűrben tartózkodás után, 20.04-kor érkezett vissza. (Az űrhajó mellett a Falcon–9 további hat mikroműholdat is pályára állított.) A felépítésében leginkább az egykori Apollo űrhajókra emlékeztető űreszközt a légkörbe történő belépést követően hővédő pajzs védte a súrlódásból adódó felmelegedéstől, 14 km magasságban pedig kinyíltak a sima leszállást biztosító ejtőernyők is. Az űrhajó az előzetes terveknek megfelelően, a Csendes-óceán kijelölt területén landolt (akárcsak annak idején az Apollo űrhajók is).
Az űrhajó belsejében svájci Gruyère sajtkorongot helyeztek el, ami a Monthy Python repülő cirkusza című film sajtboltos jelenetére utalt. A sajtot tárolórekeszbe zárták, melynek fedelére az 1984-es amerikai Szigorúan bizalmas című film plakátjának fotóját ragasztották.
A Dragon napelemszárnyait a jelenlegi repülés során nem nyitották ki, ám 18 korrekciós hajtóműve és a fedélzeti számítógép működésének ellenőrzése bőven adott feladatot a földi irányítók számára. A SpaceX jelentése szerint a repülés valamennyi szakasza teljes sikerként értékelhető, a kísérleti űrhajó, a hordozórakétával együtt, 100 százalékban teljesítette az előzetes elvárásokat.
A későbbiekben még ellenőrizni kell a napelemeket és az energiaellátás biztonságát, illetve a Nemzetközi Űrállomáshoz történő kapcsolódással a dokkolórendszer tesztelésére is sort kell keríteni. Mindezekre csak hónapok állnak a rendelkezésre, hiszen a SpaceX már 2011-ben rakománnyal szeretné ellátni az űrállomást az első Dragon teherűrhajóval, néhány évvel később pedig már az első emberes küldetésre is sor kerülhet.
A Dragon űrhajó első tesztrepülésének sikere bebizonyította, hogy a magánszektor az űrhajózásban is hamarosan képes lehet az állami feladatok ellátására, így például az űrállomás kiszolgálására. A SpaceX hordozórakéta- és űrhajófejlesztése néhány év múlva betöltheti azt az űrt, amit az űrrepülőgépek nyugdíjazása, forgalomból való kivonása okoz az amerikai űrprogram számára. Végül, de nem utolsósorban a Dragon a civil szféra számára is lehetőséget kínálhat a világűrbe való kijutásra.
