A gamma-sugarak a legnagyobb energiával rendelkező fotonok, keletkezésük mindig nagy energiákat felszabadító folyamatokra utal. A földi légkör leárnyékolja őket, ezért eddig csak az űrszondák gamma-detektorainak mérésére hagyatkozhattak a csillagászok. A nemrégen felbocsátott Fermi-teleszkóp az univerzum gamma-sugár-forrásainak feltérképezése közben fényképezte le a Tejútrendszerhez kapcsolódó, gömbszerű gamma-sugárzó objektumokat. Az óriási adathalmazt böngészve két egyetemista, Meng Su és Tracy Slatyer bukkant a különös természeti jelenségre.

A szakemberek véleménye szerint a galaxisunk középpontjában „trónoló” fekete lyuk hatására jöttek létre ezek a gömbszerű sugárforrások. Az eddig is ismert volt, hogy a több millió naptömeget elnyelt fekete lyukak környezetéből közel fénysebességgel részecskesugár-nyalábok indulnak ki egymással ellentétes irányban. A Tejút esetében azonban a csillagászok nem találtak ilyen kilövellést. A másik elmélet szerint csillagrobbanások során a kilövellt anyag is létrehozhat ekkora gamma-sugár-forrásokat. A központi fekete lyuk környékén a csillagok sokkal sűrűbben „zsúfolódnak” össze, mint a Nap környezetében a spirálkarokban.

A csillagászok mindenesetre hasonló kitörések (anyagkiáramlások) nyomait keresik a gamma-szonda felvételei között, de ilyen kiterjedésű, gömb alakú, gamma-sugárzó objektumokat még nem találtak más galaxisokhoz kapcsolódóan. A Fermi-szonda teleszkópja háromóránként feltérképezi a teljes égboltot. Az óriási adathalmaz feldolgozása során azonban egyre jobban kirajzolódik a csillagászok előtt a „gamma-univerzum”.