Híradás gombatelefonon
A növények akár 80 százalékán is élhetnek olyan mikroszkopikus méretű gombák, melyek a gyökereket körülvevő leheletvékony, fehér fonalak formájában látható, mikorrhizának nevezett hálózatot képeznek. Ezek a parányok vizet és ásványi anyagot vesznek fel a talajból, egy részét pedig kész szerves tápanyagokért cserébe át is adják a növényeknek. A régóta ismert jelenségről egy kínai vizsgálat alapján nemrégiben kiderült, hogy a növények közötti kommunikációnak is a közvetítője. Az újdonságról a New Scientist november 13-i száma adott hírt.
Ren Sen Zeng és kollegái, a Dél-Kínai Agrártudományi Egyetem munkatársai kettesével neveltek paradicsompalántákat cserepekben. Hagyták, hogy az egyes növénypárok gyökerei között kiépüljön ez a mikorrhizahálózat. Az így összekapcsolt növények tápanyagokat és vizet is cserélhetnek, kivédve ezzel a mesterséges aszály hatását. Zeng azonban tudni akarta van-e bármi egyéb szerepe is ennek a hálózatnak.
A kutatók a növénypáros egyik tagját bepermetezték a levél- és bogyófoltosságot okozó Alternaria solani nevű gombával, majd 65 órával később megfertőzték a másik növényt is, és megnézték, hogy reagált az a fertőzésre. A mikorrhizás kapcsolatban lévő paradicsompárok második tagja kevésbé betegedett meg, ha pedig ez mégis bekövetkezett, a palántákon jelentkező tünetek enyhébbek voltak.
Zeng azt állítja, hogy az első növény jeleket küld a szomszédjának, a növények internetén, a gombafonál-hálózaton keresztül. Bár azt egyelőre senki nem tudja, hogyan terjednek az információk a „gombatelefonon”, valószínűleg a rendszer megbízhatóbb és hatékonyabb, mint az egyéb növényi jeladórendszerek. A növények például a levegőbe kibocsátott vegyületekkel is jelezhetik szomszédaiknak egy fenyegető támadás közeledtét, ez a jeladás azonban a természetben időjárásfüggő jelenség. Zangék ezt a lehetőséget a paradicsomok légmentesen záródó zacskókba való elzárásával kizárták. A gyökerek is termelnek kémiai anyagokat, ezek viszont nem képesek messzire eljutni.
Suzanne Simard kanadai kutató szerint a kínaiak eredménye mérföldkő lehet a növények közötti kommunikációval kapcsolatos kutatásokban. Simard felhívja a figyelmet arra is, hogy az intenzíven termesztett növények nem rendelkeznek mikorrhizás hálózattal. A nagy mennyiségű műtrágyáknak köszönhetően a növények „nem bajlódnak” egy ilyen rendszer létrehozásával. Ennek következtében pedig talán nélkülözniük is kell e hálózat egészségvédő hatását.
Dan Durrall nevű kollégájával Simard kimutatta, hogy a mikorrhizás hálózat óriási lehet. Múlt évben találtak egy olyat, ami beszőtt egy teljes kanadai erdőt. Az egyes fák tucatnyi szomszéddal álltak kapcsolatban, akár 30 méteres körzetben is. Egy ilyen hatalmas rendszer lehetővé teszi, hogy a jeladásra használt fehérjék többméteres távolságba is eljussanak – állítja Durrall. Az ilyen hálózatok különböző fajokba tartozó növényeket is összekötnek, ami azt jelenti, hogy a különböző fajok is képesek lehetnek az egymással való kommunikációra.
Durrall azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a Zeng által leleplezett kommunikációt eddig még senki nem kereste laboratóriumon kívül. Amennyiben ugyanúgy működik a minket körülvevő bonyolult természetben is, mint a laborban, akkor micsoda csetelés folyhat a talpunk alatt! Ebben a kérdésben is igaza van az angol költőóriásnak, Shakespeare-nek, és valóban több dolgok vannak földön és égen, mintsem bölcselmünk álmodni képes?
