Az Európai Űrügynökség (ESA) 2001-ben jelentette be Aurora nevű programját. Az Aurora évtizedeken át meghatározná az euró pai űrhajózás irányait és céljait. Az eredeti, némileg ambiciózus tervek még arról szóltak, hogy az emberes holdraszállásra valamikor 2015 körül kerülne sor, amit egy állandó holdbázis kiépítése követne. Emellett folyamatosan feltérképeznék a Marsot is. 2009-ben az ExoMars nevű, keringő és leszállóegységből álló űrszondát küldték volna a Marsra, az évtized második felében pedig már mintát hoztak volna annak felszínéről. 2025 és 2030 között európai kísérleti és lakómodul szállna le a vörös bolygóra, s a 2030-as évek elején kerülhetne sor az emberes Marsra szállásra.

Nem tudni, bárki is komolyan gondolta-e a program időbeli megvalósulását. Ám az ESA vezetői már a kezdetekkor hangsúlyozták, hogy ha késésekre sor is kerül, a programot mindenképp megvalósítják, egyik lépést követi (valamikor) a másik, és a jövő fejlesztései mind a Mars meghódításának előkészítését szolgálják majd.

Nézzük, mi is történt a határidőkkel! A 2009-re tervezett ExoMars szonda túl nagy falatnak tűnt. Az eredetileg egy keringő és egy leszállóegységet (rovert) tartalmazó európai programot ugyan – a NASA bevonásával – kibővítették, mégis, az ExoMars egységeinek elindítására így is legkorábban csak 2018-ban kerülhet sor. A Holdhoz az ESA 2003-ban küldte első űrszondáját, a SMART–1-et. Azóta pedig nem indult euró pai szonda a Holdhoz…

Most mintha megtörtént volna az évek óta várt előrelépés. Az ESA vezetői 2010 szeptemberében bejelentették, hogy megkezdték az első, automatával történő európai holdraszállás előkészítését. A részletes tervek kidolgozásának lehetőségét az EADS Astrium nemzetközi konzorcium nyerte el. A jelenlegi elképzelésekből annyi látható, hogy egy olyan leszállóegységet építenének, amelyre későbbi küldetések során rover vagy visszatérő egység illeszthető. Kissé nagyobb változatban pedig akár egy emberes holdkomp alapja is lehetne. Így ez a kis lépés valójában óriási ugrás lehet az európai holdprogramban. A még el nem nevezett leszállóegység olyan technológiai megoldásokat próbálna ki, amelyek ma még nem állnak az ESA rendelkezésére, ugyanakkor elengedhetetlenek egy emberes küldetés megvalósításához.

A jelenleg 18 tagállamot összefogó Európai Űrügynökség döntéshozatalára jellemzőmódon azonban a tagállamokminisztereinek csak 2012-ben lesz lehetőségük a program végleges terveinek jóváhagyására. S ha az űrkutatást felügyelő miniszterek meg is adják a zöld jelzést és a megvalósításhoz szükséges anyagi forrást, a szonda indítására akkor is legalább 2018-ig várnunk kell. De hogy az első emberes küldetésre mikor kerülhet sor,még nagy kérdés. És akkor hol vagyunk még a Marsra szállástól…

Az európai tervek nemzetközi megvilágításba helyezve másról is árulkodnak. A jelenlegi tervek szerint 2012-ben és 2014-ben Oroszország két űrszondát is indít, melyek le is szállnának a Holdra, 2015-ben pedig anyagmintát hoznának kísérőnk felszínéről. Kína és India 2013-ra teszi első leszállóegységeinek indítását. Őket az USA követné, s így egyelőre úgy tűnik, Európa lemarad a többi űrhatalom mögött.

Európai leszállóegység – legkorábban 2018-ban