Az anyaméhbe hatoló szmog
Amikor Frederica PereraNew York-i epidemiológus, a környezetszennyezés „járványtanával” foglalkozó neves kutató, egy szülészeti klinikán magzati vért gyűjtött, még maga sem tudta,mibe tenyerelt bele.Ugyanis a méhlepényből és köldökből nyert vért éppen úgymond, „tisztasága” miatt akarta kontrollként felhasználni, összehasonlítani a tüdőrákosok „szennyezett” vérével. Abban sajnos nem csalódott, hogy a szmogos levegőből a rosszindulatú daganatban szenvedők szervezetébe valóban rengeteg úgynevezett policiklikus aromás szénhidrogén került, és tényleg károsította a tüdősejtek genetikai állományát. A tudóst az lepte meg, hogy már a magzatok vérébe is került a karcinogén anyagból. Azaz az elvileg tökéletes védelmet biztosító anyaméh és méhlepény sem volt képes megakadályozni, hogy a nagyváros füstjét belélegző terhesekből a méreg az embrióba jusson.
A méhlepény azért tette a dolgát, nagyon megszűrte az anyai vért, és a levegőből az anya szervezetébe került szennyező anyagoknak is csak a törtrésze, az egytizede jutott át az embrióba. Ám a magzati szervezet nagyon sérülékeny. Még azok az enzimek is hiányoznak belőle, amelyek a felnőtt vérében azért előbb-utóbb (részben) lebontják a mérgeket. Ráadásul a fejlődő szervezet éppen alakuló szervei különösen érzékenyek a szerves anyagokkal szemben.
Pererának nemzetközi viszonylatban is kiemelkedően nagy anyagi háttér, nem utolsósorban 50 munkatárs áll a rendelkezésére. Az általa irányított Columbia Center for Children’s Enviromental Health nevű kutató laboratóriumban összesen kétezer anya és gyermeke sorsát követhették nyomon – nemcsak Amerikában, de Lengyelországban és Kínában is.
Pereráék azt is bebizonyították, hogy a magzati „környezetszennyezés” számos késői betegség oka lesz, tehát a baj valóban a méhen belül elkezdődik. New York három, erősen légszennyezett szegényebb külvárosában, a hátizsákjában összesen hétszáz nemdohányzó kismama cipelt magával a terhessége alatt levegő összetételét elemző műszert. Az ő szervezetükben, majd szülést követően gyerekeik vérében és vizeletében évekig ellenőrizték a szenynyező anyagok mennyiségét. Ezeket aztán összevetették a gyerekek testi és szellemi fejlődésével.
Óriási anyag gyűlt össze, és ahogy a Der Spiegelnek nyilatkozó Perera elmondta, az eredmények lesújtóak voltak.Minél szenynyezettebb volt a terhesek által belélegzett levegő, annál kisebb volt utódaik születési súlya és fejkörfogata. Háromévesen egyértelműen bizonyíthatóvá vált volt pszichoszomatikus fejlődési lemaradásuk. Ötévesen sokkal több volt köztük a túlmozgásos és koncentrálni képtelen gyerek, az IQ-juk (intelligencia hányadosuk) pedig öt ponttal bizonyult alacsonyabbnak kortársaikénál. Nem csak az idegrendszerük szenvedte meg a méhen belüli támadást. Akiknek a köldökvérében szignifikánsan magasabb volt a vizsgált policiklikus aromás szénhidrogénszint, a későbbiekben jóval gyakrabban szenvedett allergiás megbetegedésekben, például asztmában. Az eltelt idő rövidsége miatt nem bizonyítható, de erősen gyanítható, hogy egy sor felnőttkori kórra, így a rákbetegségek gyakoriságára is hatással lehet e magzati ártalom.
Pereráék számos vizsgálata közül különösen meggyőző a Jangce partján fekvő három és fél milliós kínai nagyvárosban, Chongqingben végzett kutatás. A nagy légszennyeződés miatt itt leállítottak egy óriási szénerőművet. Pereráék a leállítás előtt és után is bejutottak oda, és megvizsgálták az ott lakó terheseket és gyerekeiket. Egyértelműen bebizonyították, hogy a leállás előtt két évvel születettek átlagos fejkörfogata kisebb volt, fejlődésük lassabbnak bizonyult, iskolai eredményük pedig jól mérhetően gyengébb volt a szmogot árasztó ipari létesítmény leállítása után egy esztendővel születettekhez képest.
E felfedezés persze nem egyedül Perera érdeme, számos nemzetközi tanulmány hívta már fel a fi gyelmet a környezetkárosítás ilyen korai veszélyeire. Egy nagy amerikai vizsgálat például 212 kemikáliát, a környezetünkből bekerült szennyező szerves anyagot igazolt felnőttek véréből és vizeletéből. És ez csak a jéghegy csúcsa. Hiszen ma a világon több mint százezerfajta mesterséges vegyi anyagot gyártanak a világon. Ezek összes káros hatását kiszűrni, bomlástermékeiket is kivizsgálni, pláne be is bizonyítani, hogy ártanak – egyelőre szélmalomharc.
