Nem volt világos mind ez idáig, hogy volt-e kapcsolat a mai Dél-Angliában található Stonehenge lelőhely és a mediterrán térség között. A British Geological Survey legújabb vizsgálatai azok véleményét támasztják alá, akik szerint a Stonehenge-t már az ókorban is felkeresték távoli vidékekről, például Dél-Európából. Kiderült, hogy a Stonehenge lelőhely környékén előkerült bronzkori, mintegy 3500 éves, valamint a rézkori, mintegy 4500 éves csontváz nem helybéliek földi maradványa volt.

Jane Evans, a British Geological Survey professzora egy fiú és egy férfi fogainak stronciumés oxigénizotópos elemzését végezte el. Kiderült, hogy a borostyánkő nyaklánccal eltemetett, a kutatók által Stonehenge Kölyöknek elnevezett fiú a mediterráneumból származott, míg a másik halott, az Amesbury Íjásznak, vagy a Stonehenge Királyának elnevezett férfi az Alpok vidékéről érkezett.

Az emberek fogzománcába beépülő stronciumizotóp aránya a gyerekkori földrajzi környezetre jellemző, míg az oxigénizotóp aránya a gyerekkori földrajzi környezet éghajlati viszonyairól árulkodik. Az adatok összevetése elárulja, hogy egy ember milyen földrajzi környezetben növekedett fel, vagyis kideríthető például, hogy halála helyszíne egyezik-e gyermekkora földrajzi helyével.

A British Geological Survey elemzései kimutatták, hogy az Amesbury Íjász jóval hűvösebb fölrajzi környezetben növekedett fel, mint a mai Dél-Anglia, a Stonehenge környéke. A stronciumizotóp arányának adataiból pedig az is megállapítható volt, hogy gyermekkorát nagy valószínűséggel valahol a bajor, esetleg az osztrák Alpok tájain töltötte. A Stonehenge Kölyök jóval melegebb éghajlaton gyermekeskedett, az oxigénizotóp aránya tipikusan mediterrán éghajlatra utal, de esetleg egyezhet Délnyugat-Anglia egyes vidékeivel, ez utóbbi helyszíneket azonban kizárja a stronciumizotóp aránya. A kettő együtt arra mutat, hogy a kölyök dél-európai „turista”-ként került halála helyszínére, a Stonehenge környékére.

Evans professzor szerint a kutatások legfontosabb eredménye az volt, hogy kiderült, mintegy 4500–3500 éve milyen távoli helyekre is elzarándokoltak az ókori emberek, keresztül-kasul bejárták Európát, az éghajlati különbségektől függetlenül.

Amintegy 4500 éve éltAmesbury Íjászt Stonehenge-től öt kilométerre találták meg. Sírja a Britanniában valaha előkerült leggazdagabb rézkori nyughelynek számít, a halottal együtt arany- és réztárgyakat, többek között nyílhegyeket, késeket temettek el. A sírban talált aranytárgyak a legkorábbi Britanniában előkerült aranyleletek. A férfi – rendkívül gazdag sírlelete alapján – gazdag és magas rangú lehetett, 35–45 éves kora körül halt meg, de halála előtt súlyos baleset érte, eltörte a térdét, és fertőzést kapott. Élete hátralévő részét feltehetően sántítva, állandó fájdalmak közepette élte le. Sírja mellett egy fiatalabb, 20–25 éves kora körül elhunyt férfi maradványait is megtalálták. A kutatók kimutatták, hogy a fiú az íjász fia lehetett, és halála helyén, Dél-Angliában növekedett fel. Vagyis az íjász feltehetően az Alpokból érkezett a Stonehenge-hez, majd le is telepedett ott.

A Stonehenge Kölyök sírját a Stonehenge-től 5 kilométerre délkeletre találták meg. A fi ú a szénizotópos vizsgálatok szerint Kr. e. 1550 körül halt meg 14–15 éves korában, nyakában 90, a Balti-tenger vidékéről származó borostyánkőből fűzött lánccal temették el. Ez a saját korában ritkaságnak számító ékszer mindenképpen arra utal, hogy vagyonos, magas társadalmi rangú családból származott. Hogy miért érkezett Dél-Angliá ba, nem tudni. Talán családjával együtt utazott keresztül Európán, hogy meglátogassa a kőkört. De ez persze csak feltételezés, a pontos válasz a kérdésre talán soha nem derül ki, amiként azt is csak találgatják, miért utazott a távoli Alpokból Dél-Angliába az Íjász. Van, aki úgy véli, hogy mágus volt, aki a kultikus helyet felkereste, van, aki szerint zarándok volt, ám mivel a Stonehenge nagyjában az Íjász látogatásával egy időben, Kr. e. 2500 körül épült, az is lehetséges, hogy az építésében vett részt valamilyen módon.

Ilyen lehetett az Amesbury Íjász