A tesztoszteron a férfiasság biokémiai alapja, fontos a nemi jelleg kialakításában és fenntartásában, szerepet játszik a vázizomzat építésében és megtartásában, a szexuális vágyban és teljesítőképességben, de pozitív hatással van az agyra is, fokozza a magabiztosságot és javítja a memóriát. A tesztoszterontermelés idősödve csökkeni kezd, ezáltal fokozódik a csontritkulásra, prosztatarákra és depreszszióra való hajlam.

Régi megfigyelés, hogy bizonyos betegségek gyakorisága földrészek, olykor országok szerint változik. A prosztatarák például Ázsiában sokkal ritkább, mint Európában.

Eric Orwoll oregoni kutató most különböző földrészeken vizsgálta a tesztoszteron vérkoncentrációját. A felmérésről a klinikai endokrinológia tekintélyes szaklapjában ez év októberében számoltak be. Összesen 5000 férfitól vettek vérmintát. Ezek ázsiai (japán és hongkongi), európai (svéd), feketeafrikai (tobagói), valamint fekete és fehér amerikai, 65 évesnél idősebb személyek voltak.

A tesztoszteron és származéka, az ösztradiol, továbbá a tesztoszteront kémiai kötésben tartó fehérje (SHBG = sexual hormon binding globulin) vérkoncentrációit mérték, az adatokat életkorhoz és testtömeghez viszonyítva összegezték.

Kiderült, hogy a vér teljes tesztoszterontartalma megközelítően azonos volt a svéd, tobagói és amerikai férfiakban. De csaknem 20 százalékkal magasabbnak bizonyult a hongkongiakban és japánokban. Japánban viszont magasabb volt a tesztoszteront megkötő globulin (SHBG) mennyisége is, ami azt jelenti, hogy az ún. szabad (aktív)tesztoszteron az ő szerveztükben volt a legkevesebb, ami talán magyarázat lehet arra, miért kevesebb a prosztatarák Ázsiában, mint más földrészeken.

Figyelemre méltó, hogy azoknak az ázsiai férfiaknak a vérében, akik Amerikába költöztek, a tesztoszteronkoncentráció az amerikaiakéval lett azonos. Ez a környezeti tényezők, ezen belül valószínűleg elsősorban az étkezési szokások befolyására utal. Ugyanakkor nyilvánvaló, genetikai okok itt is vannak. Ezt a tesztoszteronból keletkező ösztradiol-eloszlás példázza jól. A hormon fekete férfiakban volt a legmagasabb, méghozzá függetlenül attól, hol éltek, az Egyesült Államokban vagy Tobagóban.

A csontritkulás és tesztoszteron korábbról ismert összefüggéseire világít rá egy idén nyáron közzétett, ugyancsak Orwoll professzor által jegyzett kutatás. Bebizonyosodott, hogy azokon a férfiakon ahol a tesztoszteronés ösztradiol-koncentráció alacsony, a csonttörések kockázata a háromszorosára nő (ez is az öregkori jelleg).

Christina Wang kaliforniai orvosnő a földrajzi jellegzetességeknek hangsúlyt adva arra hívta fel a figyelmet, hogy a férfihormon fokozza a koszorúér-betegség kockázatát Ezt sokáig vitatták, de ez év júliusában az amerikai endokrinológusok nagygyűlésén San Diegóban Christen Suekoa a San Franciscó-i egyetemről egy átfogó vizsgálatról számolt be, amelynek során hétszáz, 65 év feletti férfit 4 éven át követve bizonyítást nyert, minél magasabb a vérben a tesztoszterontartalom, annál nagyobb a koszorúér-betegség (szívinfarktus) kockázata. Chris ten Suekoa azt mondta: azok az emberek, akik testépítés céljából, netán elégtelen szexuális aktivitás miatt tesztoszterontablettákat szednek, súlyos kockázatnak teszik ki magukat.

A tesztoszteron és ösztradiol vérkoncentrációjának földrajzi és rasszhoz köthető különbözőségének felismerése újabb kutatások és prevenciós stratégiák alapjául szolgál, de más hormonok összehasonlító vizsgálatát is napirendre tűzi. Végül, már el ne feledjük, a tesztoszteron a férfilibidó karmestere. Ebben is van földrajzi eltérés.

Judith Mackay hongkongi orvosprofesszor 2000-ben kiadott könyve szerint (The Penguin Atlas of Human Sexual Behavior), amiben a szexuális élet földrajzi különbségeit taglalja, a nemi életet a brazil srácok kezdik a legkorábban, 16 éves korukban, őket követik a perui, kenyai, zambiai fiatalemberek. A világon naponta átlag 120 millió a szexuális együttlét. A leginkább aktívak (sorrendben) Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország polgárai, míg a legkevésbé a hongkongiak. Magyarország egy 2001-es felmérés szerint az évi 112 alkalommal Európa középmezőnyében tanyázik. Hogy a regionális eloszlásban vannak-e hormonális faktorok, nem tudni.