Nehezen született egyezmény Nagojában a Föld jövőjéről
Bár eredetileg múlt péntek délutánra tervezték, a japán környezetvédelmi miniszter a csúcs házigazdájaként csak szombat hajnalban tudta deklarálni, hogy mindhárom fő témában sikerült megállapodnia a több mint százkilencven ország miniszterének és vezető képviselőjének. Elfogadták a tízéves, húszpontos stratégiai tervet, a konferencia színhelyéül szolgáló tartomány után elnevezett Aicsi-célokat, a biológiai sokszínűség megőrzésével kapcsolatban. Ennek alapján az országok csökkentik vagy megállítják a természetes élőhelyek szűkülését, és a jelenlegi 12,5 százalékról 17-re növelik a védett szárazföldi területek, valamint 1-ről 10 százalékra a védelem alatt álló tengerek és óceánok arányát. E célok megvalósítására a fejlett országok elkötelezték magukat, hogy erőforrásokat és segélyeket mobilizálnak. Ugyancsak elfogadták a tizennyolc éve esedékes egyezményt a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos elosztásáról. A más néven biokalózkodás elleni szabályozás alapján meg kell majd osztani a genetikai erőforrásokból – pl. gyógyszerés kozmetikai alapanyagokból, gyógynövényekből – származó előnyöket az azt biztosító országgal vagy közösséggel.
A résztvevők többsége,köztük a WWF természetvédelmi szervezet és a Greenpeace is üdvözölték a nagojai eredményeket. Hozzátették, hogy az egyezmény nem tökéletes, de mindenképp jó alapot ad a jövőbeli munkához. A megállapodás életbelépéséhez azonban az elfogadó nemzeteknek még ratifikálniuk kell azt. Ezt biztosan nem fogja megtenni az Egyesült Államok, mivel a genetikai erőforrások legnagyobb felhasználója csak megfigyelőként vett részt a nagojai csúcstalálkozón.
Sokan azonban a végső egyezménynél is fontosabbnak ítélték meg a tárgyalók kompromisszumkészségét, amely hiányzott a tavalyi, kudarccal végződött koppenhágai klímacsúcson. Elemzők kihangsúlyozták, hogy Nagoja bebizonyította: az ENSZ gépezete is tud pozitív eredményeket felmutatni. Így a biodiverzitáscsúcs rövid távon a világszervezetnek, hosszú távon pedig a Földnek, az élővilágnak és az emberiségnek lehet kiemelkedő jelentőségű.