Pénz híján a szegedi szuperlézer is elúszik?
A két partnerország közül a csehek már idén tavasszal beadták a brüsszeli pályázatukat, a románok az utolsó simításokat végzik anyagukon, mi viszont azt sem tudjuk, hogy mikor lesz pénz a magyar dokumentáció előkészítésére. Pedig Orbán Viktor is beígérte a szegedi lézert – igaz, az önkormányzati választások előtt.
Szeptember 27-i szegedi látogatásakor Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: még ebben a ciklusban megkezdik a harmadik szegedi híd építését, és a kormány támogatja az ELI, azaz a szegedi lézerközpont megvalósítását. Ebbe a projektbe szeptember 17-i kampánylátogatásán még beleverte a csúfot Kósa Lajos, aki azt állította, hogy nem szuperlézer kell Szegedre, hanemmunkahelyek. Akár érthető is a debreceni polgármester véleménye, hiszen ha valaki, ő tisztában lehet azzal, hogy a Debrecenbe álmodott neutronkutató nagy valószínűséggel a svédországi Lundban épül meg. Ha Kósa városába nem kerül tudományos csúcsberendezés, miért kerüljön a Tisza-partjára – főleg, hogy az októberi önkormányzati választáson Szeged szocialista polgármestert választott.
Az ELI-ként (Extreme Light Infrastructure) emlegetett csúcslézert Bukarest, Prága és Szeged együtt hozná létre. Tavaly szeptemberben dőlt el, hogy a csehek 270, a magyarok 245, a románok 280 millió eurós felajánlást tettek. Nem ugyanaz készül el háromszor, hanem három, önállóan is működőképes, egymást kiegészítő kutatóbázis valósul meg. Az ELI-projekt a jelenleg létező legnagyobb lézernél ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű szuperlézer megépítését célozza, európai összefogással – a program egyik alapítója, Krausz Ferenc Münchenben dolgozó magyar fizikus. Szegeden a nagyon rövid idejű, úgynevezett attoszekundumos (tíz a tizennyolcadikon attoszekundum egyenlő egy másodperccel) tartományban működő lézert építenek. Ez az időtartomány az atomokon belül lejátszódó folyamatokhoz mérhető. Ezzel az eszközzel az anyagokban – például fehérjékben – lejátszódó folyamatok mélyebben megérthetők. A szegedi lézer számára 15 000 négyzetméteres, rezgésmentes épületet kell felhúzni, amelynek ára 50-60 millió euró. Ehhez jön a lézer költsége és a négy-öt mérőhely ára. A napi 24 órában működő berendezésen egyszerre 150 fizikus kísérletezhet. Munkájukat 150–200 fős mérnökökből, fizikusokból és más műszakiakból álló szakembergárda segíti.
Az ELI-HU Fejlesztészszervező Nonprofit Közhasznú Kft. – melyet Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a szegedi önkormányzat hozott létre – 992 millió forint támogatást nyert a tervezésre a Gazdaságfejlesztési Operatív Programtól. Ez a pénz azonban nem érkezett meg, így – fedezet híján –, az előkészítő munka szinte áll. A két partnerország ugyanakkor rohamléptekben halad előre. A csehek már ez év májusában beadták a brüsszeli pályázatukat, számukra bármikor megérkezhet a jóváhagyás. A románok is elkészítették a maguk dokumentációjukat, a bukaresti kormány napokon belül dönt arról, hogy mikor küldjék meg Brüsszelnek pályázatukat.
Itthon, miközben a kormányzat felől olyan hírek érkeznek, hogy a kabinet támogatja a fejlesztést, a tervezésre szánt 992 millió forint nem érkezett meg. A meglévő forrásokból eddig egy látványterv elkészítésére futotta, illetve a kiszemelt szegedi helyszínnek is elkészült a rendezési terve, de az anyagot a város közgyűlése még nem tárgyalta. Négy fizikus bevonásával a tudományos előkészítő munka is folyik, de messze nem tartunk ott, ahol tartanunk kellene. Információnk szerint 3,5 milliárd forint kellene a magyar dokumentáció elkészítésére. Ha a pénz megvan, három-négy hónap alatt kész az anyag és akkor tarthatjuk azt a vállalásunkat, hogy 2011 márciusáig mi is benyújtjuk Brüsszelnek a saját pályázatunkat. Ha így lesz, akkor is csak 2012-ben kezdődhet el az építkezés Szegeden. A lézerberendezés építése a Szegedi Tudományegyetem 10 hektáros ingatlanán, a korábbi szovjet laktanya területén kezdődhetne el. A fejlesztés költségét európai uniós forrásból, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból fedeznék.
„A csehek és a románok is tisztában vannak a magyar helyzettel. A két ország velünk együtt akarja a szuperlézert működtetni, de már olyan hangokat is hallani, hogy a két félben felmerült, ha a magyarok kiszállnak, átvennék a mi programunkat” – tudtuk meg Lippényi Tivadartól, ELI-HU Kft. ügyvezetőjétől. Lippényi szerint a szuperlézerrel folytatott kutatásokra egész Európának szüksége van, hiszen az itt folyó kísérletekkel a huszonegyedik század egyik új tudományágát, a fotontechnológiát alapozhatják meg. Ezért csatlakozott már a programhoz Bulgária, Portugália, Görögország, Németország, s csatlakozik hamarosan Nagy-Britannia.
A szegedi szuperlézerrel Magyarország felkerülne a jelentős tudományos központok közé. Ha ezt az esélyt elhalasztjuk, az egész tudományos élet számára azt üzenné, hogy ez az ország a tudományt nem tartja fontosnak. Aki valamit tenni akar, az jobb, ha külföldön próbálkozik.
