A földi élet jövőjéért tanácskoznak Japánban

Az ENSZ biológiai sokféleségről szóló tizedik világkonferenciáján osztogatott kiadvány szerint egy korábbi felmérésben a britek túlnyomó része „valamilyen mosópornak” hitte a biodiverzitást.

A kifejezés jobb megismertetésén túl is van min dolgoznia annak a közel tizenötezer küldöttnek, akik a japán nagyvárosban, Nagojában gyűltek össze két hétre, hogy biztosítsák és védjék a földi élővilág jövőjét.

Ha így folyatjuk, tönkreteszszük az életet a Földön! – adta meg az alaphangot hétfői nyitóbeszédében több mint százkilencven ország küldöttje előtt az ENSZ Környezetvédelmi Programjának főigazgatója, Achim Steiner. Hasonló vészharangokat kongat a WWF természetvédelmi szervezet is, amely szerint, ha nem lesz jelentős változás, akkor 2030-ra két bolygóra lesz szükség az emberiség élelmiszer-, nyersanyag- és vízellátásához. Mások azt emelik ki, hogy az állat- és növényfajok ma, az emberi beavatkozás miatt, a természetes ütemnél ezerszer gyorsabban halnak ki. Az október 29-ig tartó tanácskozás szinte minden résztvevője elismeri, hogy a 2002-ben elfogadott célok a biológiai sokféleség csökkenésének meggátolásával kapcsolatban kudarcot vallottak. Az ENSZ Biodiverzitás Egyezményét (CBD) eredetileg Rióban, 1992-ben fogadták el. Tíz évvel később, Johannesburgban döntöttek arról, hogy 2010-re csökkenteni kell az élővilág pusztulási arányát. A mostani, nagojai csúcs fő célkitűzése, hogy új, elérhető és lehetőség szerint mérhető célokat tűzzön ki a következő tíz évre.

Nem egy klasszikus természetvédelmi egyezményről van szó, hanem a teljes élővilág védelméről – mondja a magyar delegáció képviseletében dr. Rodics Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Szerinte a nagojai csúcsot a koppenhágai klímakonferencia jelentőségéhez lehet hasonlítani, és ha Nagoja kudarccal végződik, akkor meginoghat a teljes nemzetközi környezeti szabályozás. Rodics Katalin szerint talán a legfontosabb feladata a nagojai konferenciának, hogy elfogadja a tizennyolc éve esedékes, „biokalózkodás” elleni jogi szabályozást a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos elosztásáról. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyibenegymezőgazdasági, gyógyszeripari, kozmetikai vagy egyéb cég egy ország élővilágából – például gyógynövényeiből – előnyt kovácsol, és abból termékeken keresztül bevételt termel, akkor azt meg kell osztania a genetikai erőforrást biztosító országgal, vagy a bennszülött és helyi közösséggel. Így Nagojában is terítékre kerül a szegény és a gazdag országok közötti ellentét, valamint az üzleti szektor hatása a Föld életére.

Hazánk ebből a szempontból kettős helyzetben van: Rodics szerint az elmúlt ötven év hatékony természetvédelmének köszönhetően a magyar biológiai sokféleség, állat- és növényvilág, de mezőgazdaságunknak köszönhetően az agrobiodiverzitásunk is rendkívül gazdag, ezért célpontjává válhatunk a biokalózkodásnak. Egyúttal más országok erőforrásainak felhasználói is vagyunk. A magyar delegáció a konferencia mezsgyéjén egyébként a tápiószelei Pannon Magbankot mutatja be a résztvevőknek, ahol a világ egyik legnagyobb növénygénbankjaként egyedülálló módon nemcsak a magyar haszon-, hanem a hazánkban található vadon élő növények magmintáit is őrzik majd.

A biodiverzitás (amely a földi élet és a fajok sokszínűségét, a fajokon belüli genetikai sokféleséget és az élőhelyek változatosságát jelenti) és a klímaváltozás közötti kapcsolat is terítéken lesz majd Nagojában, ahol a jövő hétre több mint százhúsz szakminisztert és államfőt is várnak. A helyszínül szolgáló Közép-Japán város kiválasztása nem véletlen: öt éve itt rendezték a természettel való harmonikus együttélés témája köré épített világkiállítást, és a térségben van több vezető japán cég, köztük a Toyota központja is. A házigazda Japánnak a konferencia egyúttal lehetőség is, hogy megmutassa: a nemzetközi tudósítások által széles körben ismertetett bálna- és delfinvadászat, valamint a tonhaltúlhalászaton túl van a szigetországnak olyan oldala is, amely tudatosan védi és óvja környezetét, valamint az élővilágot.

Gyógynövényeket gyűjtenek az amazóniai esőerdőben
Gyógynövényeket gyűjtenek az amazóniai esőerdőben
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.