A földi élet jövőjéért tanácskoznak Japánban
A kifejezés jobb megismertetésén túl is van min dolgoznia annak a közel tizenötezer küldöttnek, akik a japán nagyvárosban, Nagojában gyűltek össze két hétre, hogy biztosítsák és védjék a földi élővilág jövőjét.
Ha így folyatjuk, tönkreteszszük az életet a Földön! – adta meg az alaphangot hétfői nyitóbeszédében több mint százkilencven ország küldöttje előtt az ENSZ Környezetvédelmi Programjának főigazgatója, Achim Steiner. Hasonló vészharangokat kongat a WWF természetvédelmi szervezet is, amely szerint, ha nem lesz jelentős változás, akkor 2030-ra két bolygóra lesz szükség az emberiség élelmiszer-, nyersanyag- és vízellátásához. Mások azt emelik ki, hogy az állat- és növényfajok ma, az emberi beavatkozás miatt, a természetes ütemnél ezerszer gyorsabban halnak ki. Az október 29-ig tartó tanácskozás szinte minden résztvevője elismeri, hogy a 2002-ben elfogadott célok a biológiai sokféleség csökkenésének meggátolásával kapcsolatban kudarcot vallottak. Az ENSZ Biodiverzitás Egyezményét (CBD) eredetileg Rióban, 1992-ben fogadták el. Tíz évvel később, Johannesburgban döntöttek arról, hogy 2010-re csökkenteni kell az élővilág pusztulási arányát. A mostani, nagojai csúcs fő célkitűzése, hogy új, elérhető és lehetőség szerint mérhető célokat tűzzön ki a következő tíz évre.
Nem egy klasszikus természetvédelmi egyezményről van szó, hanem a teljes élővilág védelméről – mondja a magyar delegáció képviseletében dr. Rodics Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Szerinte a nagojai csúcsot a koppenhágai klímakonferencia jelentőségéhez lehet hasonlítani, és ha Nagoja kudarccal végződik, akkor meginoghat a teljes nemzetközi környezeti szabályozás. Rodics Katalin szerint talán a legfontosabb feladata a nagojai konferenciának, hogy elfogadja a tizennyolc éve esedékes, „biokalózkodás” elleni jogi szabályozást a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos elosztásáról. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyibenegymezőgazdasági, gyógyszeripari, kozmetikai vagy egyéb cég egy ország élővilágából – például gyógynövényeiből – előnyt kovácsol, és abból termékeken keresztül bevételt termel, akkor azt meg kell osztania a genetikai erőforrást biztosító országgal, vagy a bennszülött és helyi közösséggel. Így Nagojában is terítékre kerül a szegény és a gazdag országok közötti ellentét, valamint az üzleti szektor hatása a Föld életére.
Hazánk ebből a szempontból kettős helyzetben van: Rodics szerint az elmúlt ötven év hatékony természetvédelmének köszönhetően a magyar biológiai sokféleség, állat- és növényvilág, de mezőgazdaságunknak köszönhetően az agrobiodiverzitásunk is rendkívül gazdag, ezért célpontjává válhatunk a biokalózkodásnak. Egyúttal más országok erőforrásainak felhasználói is vagyunk. A magyar delegáció a konferencia mezsgyéjén egyébként a tápiószelei Pannon Magbankot mutatja be a résztvevőknek, ahol a világ egyik legnagyobb növénygénbankjaként egyedülálló módon nemcsak a magyar haszon-, hanem a hazánkban található vadon élő növények magmintáit is őrzik majd.
A biodiverzitás (amely a földi élet és a fajok sokszínűségét, a fajokon belüli genetikai sokféleséget és az élőhelyek változatosságát jelenti) és a klímaváltozás közötti kapcsolat is terítéken lesz majd Nagojában, ahol a jövő hétre több mint százhúsz szakminisztert és államfőt is várnak. A helyszínül szolgáló Közép-Japán város kiválasztása nem véletlen: öt éve itt rendezték a természettel való harmonikus együttélés témája köré épített világkiállítást, és a térségben van több vezető japán cég, köztük a Toyota központja is. A házigazda Japánnak a konferencia egyúttal lehetőség is, hogy megmutassa: a nemzetközi tudósítások által széles körben ismertetett bálna- és delfinvadászat, valamint a tonhaltúlhalászaton túl van a szigetországnak olyan oldala is, amely tudatosan védi és óvja környezetét, valamint az élővilágot.
