A ritkaföldfém elnevezés részben igaz, részben megtévesztő. Megtévesztő, mert a szkandium, az ittrium, a lantán és a hozzá nagyon hasonló kémiai tulajdonságú 14 elem, az úgynevezett lantanidák szerte a világon, így Magyarországon is fellelhetők. Némelyikük bőségesen található a nikkel-, réz-, vagy ólomércekben. (Hazánkban Sopron környéke és a Mecsek rejt számottevő készleteket.) Még a két legritkább, a túlium és a lutécium is kétszázszor gyakoribb, mint az arany, ám azért helytálló a megnevezés, mert egy-egy helyen rendkívül kicsi koncentrációban találhatók. A leggazdagabb lelőhelyen is ritka a két százaléknál nagyobb koncentráció. Legnagyobb tömegben Kínában vannak (a világ becsült készletének egyharmada), ahol a belsőmongóliai vasérckitermelés mel léktermékeként hozzák ezeket a felszínre.

Hasonló kémiai tulajdonságaik miatt a ritkaföldfémek többnyire egy „kupacban” fordulnak elő a kőzetben, gyakran együtt a radioaktív tóriummal és urániummal. Emiatt kivonásuk, szeparálásuk és finomításuk igen nehéz. Sok vizet, savat és áramot igényel, ráadásul az eljárások során keletkező radioaktív és vegyi hulladék kezelése tovább növeli a költségeket. Éppen ezért – és a kis koncentráció miatt – egészen napjainkig a fejlett ipari országok nem tartották kifizetődőnek a ritkaföldfémek kitermelését.

Kína viszont már a hatvanas évektől komoly hangsúlyt fektetett eme ásványok kinyerésére. Teng Hsziao-ping pártvezér és államfő 1992-ben megjósolta: ami a Közel-Keletnek az olaj, az lesz a XXI. században a ritkaföldfém Kína számára. A ritkaföldfémek ma már stratégiai jelentőségűek: nélkülük nem létezne napjaink csúcstechnológiája, de még színes televízió sem. Hiszen ezek az ásványok – erős mágneses tulajdonságaik révén, és mint rendkívül jó kémiai katalizátorok – nélkülözhetetlenek az elektromágnesekben, a villanymotorokban, szélturbinák generátoraiban, az autók katalizátoraiban, az újratölthető elemekben és számos optikai, orvosi és – nem utolsósorban –katonai műszerekben.

Évtizedek óta Kína bonyolítja le a világ ritkaföldfém-kivitelének 97 százalékát, s elégíti ki az egyre nagyobb keresletet a világpiacon. Csakhogy egy-két éve fordult a kocka. A kínai elektronikai és csúcstechnológiai ipar rohamos fejlődésével, növekedésével a belföldi igények is megnőttek, s Peking számára érthetően fontosabb a gazdaság motorját táplálni, mint az értékes ásványokat nyersanyagként eladni. Már tavaly is húszezerrel – harmincezer tonnára – csökkentette ritkaföldfém exportját, idén pedig már csupán nyolcezer tonnát értékesített.

A gyorsan növekvő igények miatt a ritkaföldfémek nagyon hamar valóban ritkák lehetnek. Már tavaly is tízezer tonnával haladta meg a világpiaci kereslet a kínálatot, ami az áremelkedés mellett a kitermelés fokozását válthatja ki. Előrejelzések szerint 2012-ben közel egyharmaddal haladja majd meg a kereslet a mai 134 ezer tonnát, ami pedig az ismert készletek teljes kimerülését okozhatja. Ez a felismerés komoly pánikot váltott ki a fejlett ipari országokban.

Ittrium