Zamfara szövetségi államban számos aranybánya működik, egy részük illegálisan. Az ország egészségügyi minisztere szerint az engedély nélkül működő bányákban többnyire olyan technológiát alkalmaznak, amelyhez (a vörös iszapban is megtalálható) ólom szükséges. Az első ismertté vált mérgezések óta elvégzett geológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a bányák környezetében a talaj szokatlanul nagy koncentrációban tartalmaz ólmot.

A sokszor puszta kézzel, saját szakállukra folytatott aranyásás azonban azzal a veszéllyel jár, hogy az errefelé rettentően szegény és tanulatlan emberek puszta kézzel érnek az ólmot tartalmazó kőzethez. Ez a puha szürke fém pedig bőrön át vagy belélegezve a véráramba juthat, ahol blokkolja az oxigént az egyes szervekbe eljuttató vörösvértestek képződését. Különösen veszélyes az ólommal való érintkezés gyermekek és terhes anyák számára. Az ólommérgezést kezdeti tünetként emésztési zavarok jelezhetik, később jellegzetes sápadtsággal és a fogínyszélek elszíneződésével kísért vérszegénységhez vezet.

Talán fény sem derült volna a mérgezésre, ha az évente esedékes védőoltási programban közreműködő egészségügyi dolgozóknak fel nem tűnik, hogy az egyik zamfarai faluban szinte egy gyermekkel sem találkoztak. Nem az oltás elől bújtak el, meghaltak. A nigériai hatóságok által felkért nemzetközi segélyszervezetek ekkor vérvizsgálatnak vetették alá a falubelieket, így derült fény az ólommérgezésre, amely hét faluban összesen 18 ezer embert érint. További kockázatot jelent, hogy nemcsak ólom, hanem az egészségre ugyancsak rendkívül veszélyes higany, valamint réz is feltűnően nagy mennyiségben található.

Végül a hatóságok bezáratták az illegális aranybányákat, s megkezdték az emberek kitelepítését a szennyezett területről, s ennek hatására – a nigé riai egészségügyi miniszter nyilatkozata szerint – csökkenni kezdett a mérgezések száma.

Megkezdték az ott lakók kitelepítésést