A kutatás több szempontból is rendhagyó volt: 2700 tudós több mint félezer expedíciója során gyűjtötték össze a három tematikus kötetben, illetve a projekt honlapján közzétett eredményeket, legalább 1200 új fajt írtak le (és tízszer ennyit gyűjtöttek be, muníciót adva még két-három évtizednyi kutatómunkához). A népszámlálás nyomán most úgy tűnik, hogy a tengerekben nagyjából egymillió állat- és növényfaj, illetve további egymilliárd mikrobafaj él, a leírt fajok száma viszont mindössze 250 ezer.

A fentiekből is adódik, hogy a multinacionális kutatási program résztvevői rengeteg eddig ismeretlen élőlényre bukkantak – ezek egyik része a projekt honlapján, a coml.org-on fénykép vagy videó formájában meg is tekinthető. Hétméteres lábasfejű (amelyről eddig azt hitték, hogy már a korábbi földtörténeti korokban kihalt), hatszáz éves életkort és egyméteres testhosszot is elérő gerinctelen állat, óránként 110 kilométeres sebességre képes vitorláshal is van az új felfedezések között. Ismert fajokról is derültek ki meglepő információk: például a kormos vészmadárról megtudtuk, hogy vándorlásai során egy év alatt rutinszerűen mintegy 64 ezer kilométert tesz meg, vagyis másfélszer körberepüli a Földet.

A Census of Marine Life legfőbb értéke, hogy a kutatási eredmények döntő többségét azonnal közzétették, illetve folyamatosan nyilvánosságra hozzák, méghozzá az oktatásban és a mindennapi ismeretterjesztésben is hasznosítható, közérthető formában. A már említett honlap felületén adott fajra és élőhelyre is lehet keresni, és például olyan térképeket lehet generálni, amelyek bemutatják, hogy egy-egy élőlény pontosan hol, milyen gyakorisággal fordul elő. Tudományos szempontból az is fontos, hogy az állapotfelvétel megbízható viszonyítási alapot képez a későbbi kutatásokhoz, amelynek alapján pontosabban követhetjük majd a tengeri élővilág változásának, illetve a veszélyeztetett fajok pusztulásának vagy gyarapodásának folyamatát.

A projekt további érdekessége, hogy – bár részben közpénzből, például egyetemek és állami kutatóhelyek költségvetéséből finanszírozták – a véghezviteléhez magánpénzeket is felhasználtak, méghozzá teljesen nonprofit alapon. A program legnagyobb támogatója az egykori Ford-igazgatóról, Alfred P. Sloanról elnevezett magánalaptvány volt, de adakoztak olyan magáncégek is, mint az ABB, a Biomare/Mars vagy a Google. Magyar szemmel nézve az is meglepő, hogy még a főbb adományozók sem szerepelnek feltűnő helyen a honlapon, a szponzorok listája csak a címlap egyik almenüjéből érhető el.

Új fajok a Mekong-deltából

A délkelet-ázsiai Mekong folyó mentén élő 145 újonnan felfedezett fajról számol be a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerdán kiadott jelentése. A zöldszervezet jelentése szerint a Mekong mentén 2009-ben felfedezett fajok között van többek közt egy „vámpírfogú” hal, egy gekkóféle, mely úgy néz ki, mintha ki lenne rúzsozva, egy tücsökként ciripelő béka, valamint egy több mint hétméteres húsevő növény is. A természetvédelmi szervezet szerint a terület rendkívüli fajgazdagsága – tavaly minden hétre átlagosan három új faj felfedezése jutott – rávilágít arra, milyen fontos a Mekong védelme. – Minden évben emelkedik az újonnan felfedezett fajok száma, ezzel együtt pedig a felelősségünk, hogy megőrizzük a terület egyedülálló biodiverzitását – fogalmazott Stuart Chapman, a WWF mekongi térséggel foglalkozó részlegének természetvédelmi igazgatója.

Evezőslábú rák 5400 méter mélyről