Biológiai adatbázis foltokból és lábnyomokból
A tigrist és a zebrát a csíkjai, a párducot a pöttyei, a kérgesteknősöket pedig a fejükön lévő rózsaszín foltok azonosítják, amelyek éppúgy egyedi mintázatúak és állandóak,mint az embernél az ujjle nyomat.
Az ötlet a Karib-tenger teknőseinek megmentésével foglalkozó tengerbiológusoknak jutott eszébe, vagy legalábbis ők jutottak el a megvalósításig. Programozó matematikusokat kértek fel egy olyan algoritmus létrehozására, amellyel digitális fotó segítségével azonosítani lehet a teknősöket a fejükön lévő foltok alakja és elhelyezkedése alapján. Az algoritmus bombabiztos azonosító jeleket keres, például kontrasztos területeket, mondjuk fehér pontokat sötét alapon. A programot már ki is próbálták, és az adatokat feltöltötték az OBIS nevű elektronikus tengeri térképrendszerbe. Később, ha valahol kifognak vagy lencsevégre kapnak egy kérgesteknőst, akkor a fotóját feltöltve azonnal kikereshető a teknőstárból, hogy melyik példány volt, hol látták korábban, és menynyi idős lehet.
A brit kutatók kapva kaptak a teknőskutatók által kifejlesztett módszeren, és most azon dolgoznak, hogy ugyanezt bevezessék a Fokváros melletti Robben-sziget pingvinjeinél. A madarakat korábban a szárnyukra erősített számmal ellátott pánttal jelölték, de ez a módszer néha sérülést okozott a befogott példányoknak. Arról nem is beszélve, hogy véges az a létszám, amit egy kutatócsoport a kevéssé együttműködő vadállatokból egyáltalán meg tud jelölni. A pingvineket sokkal egyszerűbb lefotózni és a mellükön lévő folt elhelyezkedése alapján azonosítani. Jó néhány egyed már szerepel is az adatbázisban, amit később a szigetre látogató turisták és helyiek is fejleszthetnek saját pingvinfotóik feltöltésével.
De mi van azokkal az állatokkal, amelyeknek nincsen jól látható mintázata? Az afrikai orrszarvúkat követő biológus házaspár, Jewell és Sky Alibhai erre is kidolgoztak egy jól használható módszert. Mindkét afrikai orrszarvúfaj, de még a csimpánzok vagy a jegesmedvék is azonosíthatók a lábnyomuk alapján. Az erre kifejlesztett szoftver a lábnyom mintázatát, a lábujjak, a bokák távolságát és egymáshoz való helyzetét veszi alapul. A módszer tehát szélsebesen terjed. Indiában a tigrisektől vesznek éppen ujjlenyomatot, illetve szőrlenyomatot, Botswanában pedig egy galád elefánt után nyomoznak, amely rendszeresen átsétál az ültetvényeken.
Hogy hová vezet mindez, még nem lehet tudni, csak bízhatunk benne, hogy valóban az állatok megóvásához fogják felhasználni az épülő azonosító adatbázisokat.
