A tömegsírba, amelyben Myrtist is megtalálták, Kr. e. 430–426 körül temették el a halottakat. Ez az időpont egybeesik a peloponnészoszi háborúk idejével, amikor Athén és a vele szövetkezett városállamok Kr. e. 431 és Kr. e. 404 között több szakaszban elkeseredett háborúkat vívtak a Spárta vezette városállamokkal.

A kislány koponyája rendkívül jó állapotban őrződött meg, ezért határozta el Manolis J. Papagrigorakis, az athéni egyetem antropológusprofesszora, hogy megalkotja belőle a kislány arckoponya-rekonstrukcióját.

A koponya szkennelési és antropológiai mérési adataiból a svéd Oscar Nilsson szobrász készítette el az arcrekonstrukciót. A szem és az orr alakját és méretét a koponya szem- és orrüregméretéből alkotta meg.

Myrtisznek szép magas homloka, egyenes orra és kissé kiálló fogai voltak. A haj és a szem színét barnára színezték, mivel a történészek szerint a korban az athéniak többségének vörösesbarna haj- és barna szemszíne volt, de lehetséges, hogy Myrtisz felmenői Athénba települt szövetségesek vagy éppen rabszolgák voltak. Pontosan tehát nem tudják, Myrtisznek milyen hajszíne volt. Alapos génvizsgálatokkal ezt is lehetne pontosítani, de ennek meglehetős borsos ára van. „Myrtisz életében is szegény lányka lehetett, ezért is temethették tömegsírba. Ez a többletköltség már nem fért bele” – nyilatkozta Papagrigorakis professzor. Éppen Myrtisz szegénysége és járvány okozta halála miatt találkozott a kislány esetében a múlt a jelennel.

Az ENSZ a járványok és a szegénység leküzdésére tett erőfeszítései arcává Myrtiszt választotta. A 11 éves kislány „levelet küldött” a világnak, amelyet a neki készített honlapon (www.myrtis.gr) tettek közzé: „Halálom elkerülhetetlen volt. A Kr. e. V. században semmit sem tudtunk a halálos kórról, és nem volt ellene semmilyen eszközünk. De nektek, a XXI. század embereinek nincsen mentségetek...” – üzente a görög kislány a múltból a jelennek.

Myrtisz arcrekonstrukcióját az athéni régészeti múzeumban mutatják be a nagyközönségnek.

Myrtisz a mának üzent