A Duke University kutatóinak először a jet (folyadéksugár) irányítását kellett megoldaniuk. Folyadékban melegítéssel vagy ultrahanggal lehet buborékokat kelteni. Zhong és munkatársai megfigyelték, hogy ha két különböző frekvenciájú lézerrel hevítik a folyadékot, akkor buborékkettősök keletkeznek. A hevítés leállítása után lehűlve folyamatosan csökken az átmérőjük, és egyúttal rezgések futnak át a felületükön, jelezve, hogy hamarosan elpukkannak. Az összeomlás azonnal bekövetkezik, ha a két buborék fizikai kontaktusba kerül egymással. Az elpattanáskor keletkező jetek egymással ellentétes irányban lövellnek ki.

A mérések szerint kb. 50 mikron átmérőjű buborékok elpattanásakor keletkeznek olyan erejű jetek, amelyek 0,2–2 mikron átmérőjű lyukakat ütnek a sejtfalba. Ekkora lyukakat a rugalmas sejtfal azonnal elzár, és a kis mennyiségű gyógyszerrel dúsított folyadéksugár beépülhet a sejt anyagába.

A Duke Egyetem kutatói eddig még csak rákos patkánysejteken tesztelték az eljárást.