A halál oka: végelgyengülés. Vagy mégsem?
Egy évszázaddal ezelőtt 100 ezer emberből még csak 31 érte meg a 100. születésnapját, a 2006-os születésűek közül 100 ezerből várhatóan már 1737-en éri meg ezt a magas kort. A korosztályoktól függetlenül a halálokokról vezetett statisztika kulcsfontosságú a közegészségügy számára, mert a járványkutatók pontos adatok nélkül csak találgatják, hogy hány halálesetet lehetne megelőzni. A világ szakértői jövőre kezdik el frissíteni a Betegségek Nemzetközi Besorolását (ICD), amely napjainkban több mint 14 000-fajta diagnózist tartalmaz. Az ICD revíziója alkalmat nyújt az öregségi végelgyengülés felvételére a hivatalos halálokok közé.
Az iparosodott világban egyre gyakoribb, hogy a nagyon idős emberek nem betegség vagy szervi bántalom miatt halnak meg, ezért az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) jövőre valószínűleg felveszi az „öregkort” (a végelgyengülést) is a hivatalos halálokok közé – idézte az MTI a The Washington Postot. Az 1893-ban elfogadott Halálokok Nemzetközi Listája még csak 161 kórt ismert, így az akkori orvosok dolga jóval könnyebb lehetett. Az orvosoktól ma elvárják, hogy ne csak a halál közvetlen, de mögöttes okait is ismertessék. Néhány országban azonban olyan halálokokat is számon tartanak a hivatalos statisztikák, amelyek orvosi szempontból nem tartalmaznak értelmezhető információt. Ilyenek a „szívleállás” vagy a „több szervi elégtelenség”.
Görögországban a halálesetek 26, Dél-Afrikában 39, Egyiptomban 40, Thaiföldön pedig 49 százalékát magyarázzák ilyen, nehezen megfogható okokkal. Az „elöregedés”, a „kimerültség” vagy az „öregkor” elvben ma is ott szerepel a ICD katalógusában, ám sok államban ezt még mindig nem fogadják el haláloknak és az orvosoknak „pontosításra” visszaküldik a halálozási jegyzőkönyvet, ha ilyen okot adnak meg. Elsősorban a fejlett államok orvosai kétlik, hogy az öregedés folyamata önmagában elvezethet a halálhoz.
Az bizonyos, hogy az emberek élettartama 120-130 év lehetne, ám a különféle betegségek miatt szinte mindenki korábban távozik az elméletileg lehetségesnél. A mind hatékonyabb orvosi ellátás, a higiéniés viszonyok javulása, a jobb életkörülmények miatt azonban kitolódik a várható életkor, s mind több idős emberről hiszi azt a környezete, hogy makkegészséges, s ezért halálát legfeljebb végelgyengülés okozhatta.
Dr. Boga Bálint, a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság elnöke szerint a második világháború előtti statisztikákban számos alkalommal előfordult el, hogy halálokként a végelgyengülés szerepelt. Mint a magyar szakember lapunknak elmondta, a modern országokban ma hiába keressük a végelgyengülést a halált magyarázó indokok között. Az orvosok szerint az öregedés folyamata olyan kedvezőtlen elváltozásokkal jár, amelyek nyomán könnyebben kialakulhatnak kóros folyamatok, elváltozások. Boga Bálint közel félévszázados praxisa alatt egyetlen olyan időskorban elhunyttal sem találkozott, akinek a halálát végelgyengülés okozta. A boncoláskor mindig feltártak olyan elváltozást, amely az idős ember halálához vezetett. A magyar szakember szakmai szempontból jelenleg nem tartja indokoltnak a tervezett változtatást.
