Nem tanulják a termeszhorgászatot
A lipcsei Max Planck Intézet kutatói 9 csimpánzhorda 246 egyedének genetikai állományát bogarászták át, hogy rájöjjenek, van-e összefüggés egyes viselkedésformák és az állatok génjei között.
Vannak ugyanis csimpánzok, amelyek pálcikát használnak a termeszek kihorgászásához, mások nem alkalmazzák ezt a módszert. Egyesek ujjperccel kopogtatva kommunikálnak, mások inkább tenyérrel ütik a ritmust. Mindeddig úgy gondolták, hogy ezek csupán kulturális különbségek, azaz tanult viselkedésformák, csakhogy a horgászó és nem horgászó egyedek egy csoporton belül is keverednek.
A vizsgálat során arra jöttek rá, hogy minél nagyobb a genetikai eltérés az egyedek között, annál nagyobb a különbség a viselkedésükben is. Persze termeszhorgászó vagy kopogtató gén nincsen. A gének nem közvetlenül befolyásolják a viselkedést, közvetetten azonban nagyobb hatásuk van, mint gondolnánk. Az olyan öröklött tulajdonságok, mint a kézügyesség vagy az intelligencia, nagybanmeghatározzák, hogy amajmok hogyan próbálnak megoldani egy feladatot.
Azt egyelőre nem tudják pontosan elkülöníteni, hogy mi az öröklött és mi a tanult viselkedésforma. Ahhoz, hogy ezt kiderítsék, nemcsak a génállományt, hanem az állatok mindennapjait is nagyon alaposan meg kéne figyelni, de ennyi példány folyamatos követése a vadonban szinte lehetetlen feladat. Az mindenesetre biztos, hogy a viselkedésre, ha csak kerülő úton is, de igen jelentős hatással vannak a gének.
