Félszívvel áll a szegedi lézerprojekt
Hazánk debreceni helyszínnel akart neutronkutató központot építeni, ám meghatározó európai országok ezt másként gondolják – Debrecen helyett a svédországi Lundot részesítik előnyben. Az Európai Neutronkutató Központ (ESS) Irányító Tanács (IT) – hazánk is tag – által irányított konzorcium célja a másfél milliárd euróra becsült ESS részletes, döntés-előkészítő tervtanulmányának kidolgozása. Jelenleg 14 országból áll a testület, többek között – a munkát koordináló Svédországon és Dánián kívül – Németország, Franciaország, Olaszország, Svájc és Spanyolország is tag. Hazánk úgy látja, hogy a tervezőmunkában való magyar részvétel nagyban növeli az ország esélyét egy másik európai tudományos projekt elnyerésére –a legjobb persze az lenne, ha a neutronkutató Debrecenben épülne meg. Ennek azonban még a programot jól ismerő szakemberek szerint is kevés az esélye. A magyar kormány tavaly húszmillió eurót különített el az ESS-sel kapcsolatos hazai feladatokra – 2010–12 évekre elosztva. Ebből a pénzből terveznék meg a debreceni helyszínt, amolyan vésztartaléknak, arra az esetre, ha az államok mégis egy olcsóbb bázist szeretnének.
Sokkal jobban állunk az ELI-ként (Extreme Light Infrastructure) emlegetett csúcslézer esetében, amelyet Bukarest, Prága és Szeged együtt hozna létre. Tavaly szeptemberben dőlt el, hogy a csehek 260, a magyarok 200, a románok 280 millió eurós felajánlást tettek. Nem ugyanaz készül el háromszor, hanem három, önállóan is működőképes kutatóbázis valósul meg, amelyek kiegészítik egymást. Az ELI-projekt a jelenleg létező legnagyobb lézernél ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű szuperlézer megépítését célozza, európai összefogással – a program egyik alapítója Krausz Ferenc Münchenben dolgozó magyar fizikus. Szegeden a nagyon rövid idejű, úgynevezett attoszekundumos (tíz a tizennyolcadikon attoszekundum egyenlő egy másodperccel) tartományban működő lézert építenek. Ez az időtartomány az atomokon belül lejátszódó folyamatokhoz mérhető. Ezzel az eszközzel az anyagokban – például fehérjékben – lejátszódó folyamatokmélyebbenmegérthetők. A szegedi lézer számára kétezer négyzetméteres, rezgésmentes épületet kell felhúzni, amelynek ára 50-60millió euró. Ehhez jön a lézer költsége és a négy-öt mérőhely ára. A napi 24 órában működő berendezésen egyszerre 150 fizikus kísérletezhet. Munkájukat 150-200 fős mérnökökből, fizikusokból és más műszakiakból álló szakembergárda segíti.
Ez év áprilisában adtunk hírt arról, hogy az ELI HU Fejlesztés-szervező Nonprofi t Közhasznú Kft. – melyet a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a szegedi önkormányzat hozott létre – 992 millió forint támogatást nyert a tervezésre a Gazdaságfejlesztési Operatív Programtól. Ez a pénz azonban nem érkezett meg, így hiába kötöttek megbízásokat, az előkészítő munka áll. A lézerberendezés építése 2011-ben a Szegedi Tudományegyetem 10 hektáros ingatlanán, a korábbi szovjet laktanya területén kezdődhetne el. A fejlesztés költségét szintén európai uniós forrásból, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból fedeznék, ennek érdekében Magyarország 2010 márciusában már benyújtotta a program módosítási kérelmét Brüsszelhez.
Az új kabinet megalakulása óta azonban nincs hír arról, hogy az Orbán-kormány miként viszonyul az ELI-hez. A nemzetgazdasági minisztérium sajtóosztályától múlt hétfő óta nem kaptunk erre vonatkozó információt. Az idő sürget, mert a csehek és a románok is lépéselőnybe kerültek. Ha heteken belül nem lesz döntés az ELI-ről, elképzelhető, hogy nélkülünk valósul meg ez a program is. A helyzet kezd hasonlítani az ESS-hez. Éveken át Debrecen ügyében sem tudta a kormányzat eldönteni, hogy mit akar, majd amikor végre az ügy mellé állt, a svédek beelőztek.
