Mára étterem, játszótér és kisvonat is áll a látogatók rendelkezésére. Míg a kezdeti években évi pár ezren jártak ott, tavaly 170 ezer látogatót fogadtak – mondta el a városi önkormányzat által fenntartott intézmény pénztárosa lapunknak.

A könnyen megközelíthető területen 3,5 hektárnyi egybefüggő kifutóban él a fő látványosságként tartott 39 barnamedve. Közülük 16 tartozik a kamcsatkai alfajhoz és 17 Erdélyből származó európai barnamedve. A területen 8 darab szűk bejáratú, de medveszemmel nézve kényelmes odu is található, és két, egyenként 160 négyzetméteres mesterséges tó szolgálja a medvék hűsölését. A mackókat egyébként ivartalanították, így nincs szaporulat köztük, de már így is kicsi a helyük. Éppen ezért további 3 hektárnyi területen alakítanak ki kifutót a környező fás-bokros területen. A szűkös férőhelyen a territóriumért folyó harcokat úgy próbálják megelőzni, hogy a takarmányozás során minden állatot külön területen látnak el – avat be az állatkert üzemeltetési titkaiba Kuli Bálint, az intézmény vezetője. És ha már a takarmányozásnál tartunk: a medveotthon egyik „védjegye” a sok óriási fakanál, mellyel mézet lehet benyújtani az ínyencséget már váró állatoknak. Az attrakció nagyon népszerű, a látogatók szerint a medvék mellett külön kifutóban látható farkasok sem vetik meg az édes nyalánkságot. A ragadozók napi rendes húsellátmánya pedig ritka jövevényeket vonz: a maradványokat ugyanis az ilyen egyedszámban országosan csak itt megfigyelhető hollók fogyasztják el.

A medvék között is él néhány farkas, amelyeket a falkájuk nem enged be maga közé. „Ez a megoldás nem szokatlan a hasonló állatkertekben, hisz Hollandiában is alkalmazzák” – fogalmazottdr. Mezősi László állatorvos, aki jól ismeri a veresegyházi Medveotthon állatait. Jelenleg háromfalkányi, kb. 16 farkas él itt. A farkasok eredetéről nem lehet tudni semmit, hacsak azt nem, hogy Kósa József tartotta őket még Gödöllőn, a medvékkel és más vadakkal együtt, állatokhoz nem méltó körülmények között. Több mint tíz évvel ezelőtt egy holland állatvédő szervezet szüntette meg az áldatlan állapotokat, jelenleg pedig a Fehérkereszt Liga segíti az állatkert munkáját. A kifutóban aztán a nem ivartalanított farkasok szaporodtak, több kölyök is született. Ezek közül három évvel ezelőtt három hím kölyök a Hortobágyi Nemzeti Park vadaskertjébe került – tudtuk meg Pompola Krisztiántól, a vadaskert munkatársától. Jelenleg öt kisfarkast „szoktatnak kézhez”. Jóllehet a szigorú szakmai protokollok szerint vezetett állatkertekben a vadon élő fajok szelídítését elkerülik, Veresegyházán velük szeretnének egy olyan kifutót kialakítani, ahol a látogatók közvetlen bemutatón találkozhatnak a farkasokkal, egy erre kiképzett gondozóval. „A farkasokat nem lehet idomítani, de kézhez szoktatni igen, ezt szeretnénk most elérni” – magyarázza az igazgató.

A kifutók körül hamarosan egy tanösvény is létesül, amit az önkormányzat épít a Medveotthon iránymutatásai alapján. A valamikor megmentett ragadozók mellett az állatkerti jelleget erősíti egy magányos rénszarvas és néhány őz, de lesz még itt dámvad és egyéb patások is. Egzotikus állatok tartására a takarmányozás miatt nincs lehetőség, de a veresegyházi intézmény nem is akar meleg égövi állatokat tartani.

Mézre várva