Az új szabályozás szerint a veszélyes vegyületeket ráadásul a címkén sem kell feltüntetni, ám a cégek 45 napon belül mindig kötelesek válaszolni arra, hogy vannak-e a REACH szerinti különös aggodalomra okot adó anyagok a termékeikben. A hazai zöldek tapasztalatai szerint azonban az információkérő rendszer nem működik hatékonyan.

A rendelkezés szerint, amennyiben egy termék (a teljes tömegéhez viszonyítva) több mint 0,1 százalékos arányban tartalmaz olyan kemikáliát, amely súlyosan veszélyezteti az egészséget, akkor erről tájékoztatni kell bármely érdeklődőt. Az elmúlt évben a Levegő Munkacsoport több mint száz információkérő levelet küldött hazai bevásárlóközpontoknak, gyártóknak. Eleinte egyáltalán nem érkeztek válaszok, ám az utóbbi hónapokban már a cégek több mint fele válaszolt –igaz, egyikük sem jelezte, hogy lenne kockázatos anyag az áruikban.

A Tesco és Media Markt sajnos nem tudta beazonosítani egyes termékeit (azaz nem tudta, hogy pontosan mi kerül az importőrökön keresztül a polcokra – ebből információink szerint időközben némi jogvita is támadt a környezetvédők és az érintett áruházak között, nem teljesen egyértelmű ugyanis, hogy ilyenkor ki a felelős a termékek összetételéért). Annak érdekében, hogy kiderítse, milyen valójában egyes termékek összetétele, a Levegő Munkacsoport egy nemzetközi összefogás keretében laborvizsgálatokat végeztetett. A RE-ACH szerint „különös aggodalomra okot adó anyagok” listáján többek között négy ftalátvegyület (a DBP, a DIBP a BBP és DEHP) szerepel. A vizsgálat során ezeket a PVC-lágyító szerként elterjed ftalátokat keresték gyermekek, illetve nők számára készült hétköznapi termékekben. Számos ftalátról bizonyosodott be, hogy károsítja a szaporodási képességeket és a hormonrendszert.

A 17 vizsgált termékből végül 7-ben találtak 0,1 tömegszázalék felett ftalátot, és ebből 5 termék esetében az azonosított ftalátféleség szerepelt a REACH szerinti veszélyességi listán, azaz a cégeknek információt kellett volna adniuk az anyag jelenlétéről. Egy gyermekek számára készült papucs 16 százalékban tartalmazott veszélyes anyagot, míg egy (felnőtteknek szánt) szexjáték 55 százalékban ftalátból készült. Ez utóbbi azért is jelent kiemelt kockázatot, mert a leendő anyák teste éppen ott kerül kapcsolatba a szaporodási képességeket és hormonrendszert károsító anyaggal, ahol az a legnagyobb kárt tudja okozni.