A korszerű stroke-kezelés alapelve, hogy minél hamarabb, az ún. terápiás időablakon belül el kell kezdeni a vérrög feloldását. Ez 3-4,5 órát jelent. Késedelem esetén nemcsak az a veszély fenyeget, hogy a strokeos agysejtek már menthetetlenek, de az is, hogy az agyállományban vérzés lép fel, és újabb területek károsodnak. A vérrög oldása a szervezetben is termelődő anyaggal, az ún. szöveti plazminogén aktivátorral történik, amit mesterségesen állítanak elő. A plazminogén aktivátort normál körülmények között az érfal endotél sejtjei termelik, a véralvadékok lebontásában van élettani szerepe. Van egy másik funkciója is, kis mennyiségben serkenti az agysejtek bizonyos biokémiai működéseit.

Míg stroke-ban a felelős vérrög oldása céljából terápiás célzattal kívülről viszünk be plazminogén aktivátort, addig a károsodott agysejtek maguk is nagy ütemben kezdik az anyagot felszabadítani. Ez a felismerés teljességgel váratlan volt – mondta Denis Vivien, a franciaországi Caen egyetemének professzora. Ráadásul a vegyület a szokásosnál jóval nagyobb mennyiségben képződik, ennek következtében az ún. vér-agy gát tönkremegy, ezért vérzés jelentkezik az agyállományban, tágulnak az agyi erek, és ép agysejtek pusztulnak el.

Azaz a súlyos szövődményekért, amiket eddig a kívülről bevitt plazminogén aktivátorkezelésnek vagy magának a stroke-nak tulajdonítottak, alighanem az agyban hirtelen elszabadult saját aktivátortermelés a felelős. A jeruzsálemi Héber Egyetemen Rami Abu Fanne és munkatársai kimutatták: mindez kiküszöbölhető, ha az agysejtek által termelt vérrögoldó vegyületet működésében gátolják. Azt is igazolták, hogy ezáltal a terápiás időablak időtartama is megnövelhető. A közlemény a Neuropharmacology c. szaklap júniusi számában jelent meg. A gátlás módját Denis Vivien dolgozta ki.

Kifejlesztett egy ellenanyagot, ami képes arra, hogy az agysejtek receptorain elfoglalja az agyi plazminogén aktivátor helyét. Ha egérnek kísérletes stroke-ban ezt az antitestet akár önmagában, akár külső vérrögoldó injekcióval együtt juttatják a szervezetbe, az agykárosodás nagysága 70 százalékkal csökken. Ez a kedvező hatás akkor is létrejön, ha az injekciót az időablakon jóval túl, 6 óra múlva adják.

Mindazonáltal, a vérrög oldása céljából gyógyszer formában bevitt plazminogén aktivátor mai ismereteink szerint nélkülözhetetlen. Ez a képessége azonban, úgy látszik, független azoktól a nemkívánatos hatásoktól, amik azáltal jönnek létre, hogy a károsodott agysejtek egyidejűleg fokozott mértékben termelik. Vagyis csak ezt a „saját” vegyületet kell a blokkoló ellenanyaggal leállítani.

A mindmáig rövidre szabott időablak miatt a betegeknek mindössze 5-10 százaléka jut időben akut ellátáshoz – mondja Vivien professzor. Ennek egyik oka, hogy tisztázni kell, nem vérzés van-e az agyban. Ez esetben ugyanis a vérrögoldó kezelés nemhogy segít, még káros is.

A másik ok sem kevésbé figyelemre méltó. Mint arra dr. Csiba László profeszszor, a Magyar Stroke Társaság elnöke egy múlt évben indított hazai kampányban rámutatott, a betegek nagy része nincs tisztában a stroke tüneteivel, gyakori, hogy késlekednek orvoshoz fordulni, arra számítva, hogy a probléma elmúlik. Márpedig a betegségre jellemző kórfolyamatok a legelső, sokszor enyhe tünetekkel igenis elkezdődnek, bár olykor megtévesztő, hogy változnak, és átmenetileg akár meg is szűnhetnek. Magyarországon évente 30-40 ezer a stroke-esetek száma és 18 ezren válnak a betegség halálos áldozatává.

Ha az agyi plazminogén aktivátort gátló antitestkezelés emberi próbái eredménynyel járnak, az fontos fordulat lesz a stroke akut kezelésében.

Nemcsak a káros agyhatásoknak venné elejét, de az időablak megnövelése révén lényegesen több beteg juthatna szakintézménybe és ezáltal vérrögoldó kezeléshez.