Agyi pacemakerkezelés Alzheimer-kórban
A betegséget eredeti leírójáról, Alois Alzheimer német pszichiáterről nevezték el, aki az első esetet 1907-ben közölte. Magyarországon kétszázezer beteget tartanak nyilván. Krónikus, fokozatosan roszszabbodó betegségről van szó. Az agy halánték- és homloklebenyében és az ún. hippocampusban az idegsejtek tönkremennek, jellemző egy speciális kóros fehérje, az amiloid lerakódása. Jobbára a 65 év felettiek betegsége. Az okok ismeretlenek, a tünetek változatosak és a kórlefolyás során egyre súlyosabbak. Az emlékezet zavarától, a beszéd- és mozgásakadályozottságon, agresszión át a teljes elbutulásig terjedhetnek. A személyiség a semmibe vész.
Most dr. Andres Losano torontói idegkutató és munkatársai az Annals of Neurology című szaklapban augusztus elején tették közzé, hogy 2003 és 2008 között hat, a betegség enyhe formájában szenvedő önkéntesen ún. humán I. fázisú kísérletben – ami valamely gyógymód vagy gyógyszer első emberi próbáját jelenti –agyi elektromos stimulációval próbálkoztak. A módszer neve DBS (Deep Brain Stimulation, azaz „mély agyi ingerlés”). Az agy műszerrel bemért területeihez elektródák segítségével elektromos impulzusokat juttatnak. Hasonlít ez ahhoz, mint amikor szívritmuskeltőt ültetnek be, csakhogy itt az elektródadrótok vége az agyban van. A kulcscsont alatti terület, vagy a has bőre alá sebész helyezi a pulzusgenerátort (a pacemakert), az impulzust vivő vezetéket ugyancsak a bőr alatt, a nyak oldalsó részén vezeti a koponyába. A műtét több órán át tart, de a betegek mindegyikét már 2-3 nap múlva haza lehetett engedni.
Míg a Parkinson-kór, a kézremegés, a krónikus fájdalom vagy a disztónia (izomgörcsbetegség) arra alkalmas eseteiben a kezelés világszerte elterjedt (Magyarországon is használatos), addig Alzheimer-kórban eddig senki sem alkalmazta.
A kutatócsoport a kiválasztott hat betegen a beültetést követő egy éven keresztül állapotfelmérő vizsgálatokat végzett. Ezek egy része képalkotó eljárás volt (az agyi régiókat feltérképező MRI vagy az agy glukózfelhasználását elemző PET [pozitron emiszsziós tomográfia]), más része kognitív klinikai teszt. A PET-vizsgálatok gyors javulást igazoltak, a funkcionális standardizált kognitív skálák alapján ugyancsak (különböző mértékű) javulás mutatkozott. (Kognitív funkciók alatt összefoglalóan az emlékezetet, a cselekvések tervezését, a döntéshozatalt, a begyakorlott mozgások készségét, a figyelmet, a beszédképességet és személyek, tárgyak felismerését értjük). A 12 hónapos megfigyelés során a tünetek romlásának várható üteme is lelassult. Ez ugyancsak nem lebecsülendő.
Sürgetően helyénvaló tehát a humán kísérlet folytatása ún. II. fázisú vizsgálatban, azaz több betegen, több kutatóhelyen, tehát jóval szélesebb körben – nyilatkozta dr. Andres Losano. Sem a pulzus generátor beültetése, sem a kezelés egésze nem járt szövődménnyel és a hatból három betegen volt a javulás egyértelmű. (Hat beteg kevés ahhoz, hogy statisztikai értelemben ténylegesen 50 százalékos sikerről beszéljünk.)
A DBS ugyanúgy tüneti kezelés, mint az eddigi módszerek. De a legcsekélyebb remény is remény. A maga útját járó és mind súlyosabb formát öltő Alzheimer-kórban akár a legkisebb időnyerés is fontos.
