A világ kétségkívül legsikeresebb űrhajója a hatvanas évek első felében megtervezett Szojuz. Elsődleges feladata az űrállomások kiszolgálása lett, s ezt a funkciót rendkívül eredményesen teljesíti mind a mai napig. Szojuzok szállították az űrhajósokat a Szaljut űrállomásokra, a Mirre és a Nemzetközi Űrállomásra is.

A Szojuz sikere ellenére az orosz kormány úgy határozott, új űrhajó építésére van szükség. Ennek a döntésnek egyszerű oka van. A Nemzetközi Űrállomás programja várhatóan egy évtizedmúlva végéhez ér, új célt kell keresni. Ez a cél pedig nem lehet más, mint a Hold. A Szojuz a hatvanas években mindössze két személyt szállított volna a Holdig, a mai holdprogramban azonban ennél nagyobb személyzet Holdra juttatása a cél. Ezért az oroszok a Szojuz sikerére alapozva egy XXI. századi, több feladat elvégzésére is alkalmas űrhajót építenének, ami a Föld körüli pályán éppen olyan megbízhatóan teljesítene, mint egy holdutazás esetén.

Az új űrhajót egyelőre „Leendő Emberes Űrszállító Rendszerként” (PPTS – Prospective Piloted Transport System) emlegetik. A jármű tervezésén dolgozó Enyergija vállalat számára a Roszkozmosz orosz űrhivatal több kritériumot is előírt. Az űrhajónak Föld körüli pályára hat, a Holdhoz pedig négy űrhajóst kell tudnia eljuttatnia. Mindemellett automata üzemmódban is tudnia kell repülnie, ám ha utasokat szállít, egy űrhajós elegendő kell hogy legyen irányításához.

A részletes terveket a jövő év második felére kell elkészítenie az Enyergijának. Ha a Roszkozmosz a terveket elfogadja, s az orosz kormány biztosítja a pénzügyi hátteret, meg is indulhat a PPTS építése. Meg is kell indulnia, hiszenMoszkva azt szeretné, ha az első felszállásra már 2015-ben sor kerülne. Ám a 2015-ös céldátum tartása már most sem valószínű. Az űrhajót ugyanis nem elég megépíteni, azt pályára is kell állítani. Azonban a PPTS-t egy újonnan kifejlesztendő hordozórakéta juttatná a világűrbe, s azt még nem tudni, hogy az mikorra készül el. Ráadásul a felbocsátás helye nem az emberes űrprogramhoz már Gagarin repülése óta használt kazahsztáni Bajkonur lenne, hanem egy a mai Oroszország területén építendő új űrközpont.

Medvegyev elnök és Putyin miniszterelnök többször is kiállt az űrtechnológiai fejlesztések és az általában vett űrkutatás támogatása mellett, ígéretet téve arra, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is évről évre jelentős mértékben növelik az orosz űrköltségvetést. Putyin még arról sem tett le, hogy Vosztocsnyij már az eredetileg tervezett 2015-ös évre felépüljön.

Ha a tervek megvalósulnak, az évtized végére új hordozórakéta segítségével egy új űrközpontból egy új orosz űrhajó emelkedhet a magasba. Éppen akkor, amikor a Nemzetközi Űrállomás programja lezárul. Ám az, hogy az oroszok az ezt követő néhány évet követően elindulnának a Holdra, mégsem valószínű. Bár a PPTS-t úgy tervezik, hogy akár embert is eljuttathasson a Holdig, leszállóegységről még nem szólnak a hírek. Pedig, ha az űrhajó elsődleges célja valóban egy holdra szállás megvalósítása lenne, a holdkomp tervezését hamarosan meg kellene kezdeni. Ennek azonban még nincsenek látható jelei.

A program jövője szempontjából fontos, hogy a politika komolyan támogatja azt. Ugyanakkor az Egyesült Államok letett a még Bush elnök által meghirdetett holdra szállás tervéről, s Obama űrprogramjának már nem célja a Hold meglátogatása. (Minthogy a már fejleszteni kezdett amerikai Orion űrhajó tervét is törölték, azt sem tudni jelenleg, hogy milyen űrhajóval váltanák föl az a hamarosan nyugdíjba vonuló űrrepülőgépeket.) Ma még kérdéses, hogy az amerikai döntés hátráltatja-e vagy esetleg felpörgeti az orosz fejlesztéseket. A következő években minden bizonynyal kiderül.

A leszállóegység még hiányzik