Táplálkozási zavar, belső vérzés, súlyos vérszegénység – aki horogféreggel fertőződik, általában kénytelen megismerni ezeket a tüneteket. Az infekció enyhe és orvosi kontroll alatt tartott formája viszont hozzásegíthet a gyógyuláshoz, ha valaki olyan betegségben szenved, amelyben alaposan érintett az immunrendszer. Számos új kutatás számol be például arról, hogy a paraziták sclerosis multiplexben (SM) mérsékelhetik a gyulladást és csökkenthetik a kiújulási arányt. Az SM lényege, hogy az immunrendszer idegennek érzi és megtámadja a szervezet saját sejtjeit. A nottinghami orvosegyetem kutatója, Cris Constantinescu azt tervezi, hogy 32 önként jelentkező SM-beteg bőrére horogférgeket helyez, hogy azok onnan befúrhassák magukat a betegek szervezetébe. Kutatása tárgyát azonban nem pusztán az jelenti, hogy csillapodnak-e az SM tünetei. Azt is figyelni fogja, hogy a paraziták milyen hatást fejtenek ki az immunsejtek azon csoportjára, amelynek létezéséről csak mostanában szerzett tudomást a tudóstársadalom. Ezek a szabályozó (regulációs) B-sejtek (B-reg) alaposan átformálhatják az immunrendszerről eddig szerzett tudásunkat.

Mindeddig úgy tudtuk, hogy a B-sejtek szerepe az, hogy ellenanyagokat (antitesteket) termeljenek, és megtámadják az idegen (vagy annak vélt) sejteket, továbbá hogy tevékenységüket a T-sejtek utasításai alapján végzik. A központi szabályozónak tartott T-sejtek hibás működését feltételezték az autoimmun betegségek – az SM, az asztma, a cukorbetegség vagy az artrózis – hátterében, amikor védő mechanizmusunk saját szöveteinket támadja meg. Ugyancsak a T-sejtek rovására írták, ha az immunrendszer nem tudja idejekorán elpusztítani a rákossá váló sejteket. Ma azonban úgy tűnik, a T-sejtek nem az egyedüli és nem is a fő szabályozói az immunrendszernek. Inkább a B-reg a „főnök”.

Azokról a betegségekről, amelyekről úgy gondoltuk, hogy a T-sejtek hibájából alakulnak ki, most kiderült, hogy a B-reg sejtek szabályozása alatt állnak – magyarázza a Columbia Egyetem kórélettan-professzora, Kevan Herold. Ebből az következik, hogy a B-reg sejtek serkentése új lehetőséget nyit az autoimmun betegségek kezelésében, gátlásuk pedig a rákterápiában.

A B-reg sejtekből egy kémiai anyag, az interleukin-10 (IL-10) képes felszabadulni. Eddig csak annyit tudtunk, hogy ez a molekula az allergiások, az SM-betegek ésmás autoimmun kórképekben szenvedők szervezetében gyakran kisebb koncentrációban van jelen a normálisnál, így nem tudja megakadályozni a túlzott immunválaszt. Ha viszont ezt a B-reg sejtek termelik, azok serkentésével feltehetően elérhető a normális IL-10-koncentráció. Ennek igazolására a Dublinban dolgozó dr. Padraic Fallon és munkatársai indítottak kísérletet, és egerek lépéből sikerült is B-reg sejteket izolálniuk. Amikor ezeket autoimmun kórképben szenvedő egerekbe oltották át, hasonló jelentős tünetenyhülést tapasztaltak. Egyszerűbb lenne azonban gyógyszerekkel serkenteni az IL-10-termelést – a verseny máris elindult.

Ám ahogy a B-reg sejtek csillapíthatják az autoimmun reakciót, ugyanúgy enyhíthetik a szervezet általános védekezését is, ami pedig – ha elég erős – még a rákos elfajulás legelején kiiktathatja a meghibásodó, kóros szaporodásnak induló sejteket. A daganatos betegségekben szenvedők esetében tehát épp ellenkező a cél, mint az autoimmun kórképeknél: ekkor gátolni kellene a B-reg sejteket, hogy minél erősebb legyen a szervezet immunválasza. Tedder munkacsoportja ezért olyan ellenanyagokat dolgozott ki, amelyek hátráltatják a B-reg sejtek működését, de a többi B-sejtét nem. Egy amerikai kutatócsoport máshonnan közelített: ők olyan B-reg sejteket azonosítottak, amelyeket a növekvő daganat maga köré gyűjt, hogy álcázza magát, és elbújjon az immunrendszer elől. E sejtek lerombolásával a már létező immunterápiák jobb hatásfokkal működhetnének.

Az immunrendszer gyógyszeres befolyásolásával azonban nagyon csínján kell bánni. Aki még emlékszik a TeGenero cég 2006-os súlyos kudarcára – hat önkéntes került kritikus állapotba, amikor egy fejlesztés alatt álló szerrel véletlenül túlstimulálták az immunrendszerüket –, tudja, hogy még sok mindent fel kell tárnunk immunrendszerünk erejéről.