Csökkentik a vegyszerfelhasználást, nem kerülnek ki az ültetvényekről, és nem jelentenek egészségügyi kockázatot – ezekkel az ígéretekkel érveltek a géntechnológiai ipar szakértői a törvényhozóknál, amikor a génmódosított növények termesztésének engedélyezéséért lobbiztak. A három fontos érv közül az első kettőről már bebizonyosodott, hogy nem igaz, és a harmadik is egyre gyengébb lábakon áll.

Tavaly egy amerikai tanulmány – amelynek megállapításait az USA mezőgazdasági minisztériuma is elfogadta – kimutatta, hogy a GMO-k termesztése már középtávon is az egységnyi vegyszerigény növekedésével jár. A gyomirtók iránt rezisztenssé tett, illetve a saját szervezetükön belül rovarmérget termelő növények az első években talán valamivel kevesebb permetezőszert igényelnek, ám utána a környezetükben megjelennek azok a „szupergyomok”, amelyek már ellenállnak a GMO-khoz használt gyomirtóknak, és azok a rovarok is, amelyek az említett méreg kikerülésére szelektálódtak, ezeket pedig már csak új vegyszer-kombinációkkal és összességében a hagyományos növénytermesztésben használtnál jelentősen több vegyszerrel lehet kiirtani.

A napokban az Amerikai Ökológiai Társaság idei ülésén újabb tudományos mélyütést kapott a növényi géntechnológia. Kiderült, hogy a módosított gének – és ennek veszélyére a környezetvédők már az első génkezelt növények szabadföldi termesztésbe engedésekor figyelmeztettek – az ipar állításaival ellentétben valóban képesek elszabadulni. Az Arkansas Egyetem kutatói a szabad természetben szaporodó génkezelt repcét találtak, méghozzá nem is csupán egy helyen: az általuk begyűjtött 406 minta közül 347-ben jelen voltak a módosított (a gyomirtó-rezisztenciáért felelős) gének. Ráadásul két olyan növényre is rábukkantak, amelyek egyszerre kétféle mesterséges gént is tartalmaztak (holott a termesztett GMO-k ban mindig csak egyféle van). Vagyis az említett gének nemcsak arra képesek, hogy az ellenőrzött ültetvényekről kijutva „megéljenek” a természetben, de még kombinálódnak is egymással.

Korábban az elszabadulás lehetőségét azzal cáfolták, hogy a természetben csak olyan genetikai változat lehet életképes, amelyik a szaporodás vagy a túlélés szempontjából előnyt jelent. A gyomirtó-rezisztencia látszólag nem ilyen tulajdonság, ám lehet, hogy maga az elmélet a hibás: ha a módosított gén az új környezetben nem jelent kifejezett hátrányt, akkor a jelek szerint minden további nélkül túlélhet és elterjedhet.

Egyre több kutató ismeri el, hogy az úgynevezett fizikai keveredés (amikor hagyományos és génkezelt vetőmagok keverednek össze emberi gondatlanság miatt), illetve a pollenekkel történő „génszökés" következtében a GMO-k és a régebbi fajták együtt termesztése (a koegzisztencia) kivitelezhetetlen: a módosított gének előbb-utóbb mindenképen átkerülnek, és a teljes haszonnövény-állomány (szója, repce stb.) génkezeltté válik. Ez az érvrendszer kapott most újabb komoly alátámasztást. Christoph Then, a német Testbiotech szakértője a Der Standard című osztrák lapnak egyenesen azt nyilatkozta: az eset olyannyira ijesztő, hogy indokolttá tenné a genetikailag módosított növények forgalomba hozatalának általános tilalmát.

Ma már az sem tűnik egyértelműnek, hogy a génkezelt növények teljesen ártalmatlanok az egészségre. Egy augusztus elején megjelent EFSA- (Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal) tanulmány szerint a genetikailag módosított élelmiszerek és takarmányok tartalmazhatnak olyan új vagy már létező fehérjéket, amelyek allergén tüneteket okozhatnak az embereknél és az állatoknál. A GMO-k felhasználásával készült ételeket elvileg speciális allergiavizsgálatnak kell alávetni, ám az első ilyen átfogó tesztek még csak most kezdődnek Európában, és egyelőre egységes módszertanuk sincs.