Katasztrófaelőrejelzés és földrengésvédelem
Az Ispraban működő egyik intézetben kidolgozott ellenőrző és hitelesítő eljárások például nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy az embert irritáló, sőt kifejezetten káros hatásokat "üvegben" (in vitro) - vagyis laboratóriumi eszközökkel és mérésekkel - és nem kísérleti állatokon lehessen kimutatni. Mindennapi életünk biztonsága szempontjából hasonlóan fontos az a munka, amellyel ellenőrzik, hitelesítik a naponta használt eszközeinkben fellelhető alapanyagok hatásait.
Hasonlóan érdekes fejlesztés az Európai Média Monitor (EMM) rendszer. A részleg mintegy kéttucatnyi munkatársa naponta gyűjt, osztályoz, elemez szövegeket-adatokat a világ 1200 hírportáljáról, 20 hírügynökségétől és még seregnyi speciális forrásból. Mindezt 35 nyelven, 40 ezer input cikkből, hogy azután több száz téma szerint feldolgozva adjanak értékeléseket, trendeket, grafikonokat. A rendszer egyik fontos része például az egészségügyi információs rendszer, a MEDISys, amely ugyancsak 35 nyelven naponta többször tízezer (!) jelentést figyel folyamatos üzemben, és szükség esetén – mondjuk egy járvány kitörésekor – azonnali riasztásokat is ad.
Talán nem ennyire globális hatású, de nagyon érdekes speciális szolgáltatásuk a név szerinti keresés lehetősége. Elég megadni a keresett személy nevét, még az sem számít, hogy esetleg hibásan, mert 170 kiejtési variáns szerint tudja a rendszer kikeresni a mintegy 700 ezer nevet tartalmazó bázisból, és megismerhetjük az illetőtől származó kijelentéseket, idézeteket, de azt is, hogy az adott pillanatig hányan fordultak hozzá. Nem is kell magyarázni, mennyire hasznos a globális katasztrófajelző és koordináló rendszer, amely műholdakról jövő jeleket dolgoz fel, és korai előrejelzéseket, riasztásokat tud adni a kiterjedt hatású bajokról (cunami, nagy áradások, vulkánkitörések, ciklonok, erdőtüzek).
A GDASC rendszer – folyamatos információszolgáltatásával – rendkívül nagy segítséget jelent a károk, következmények elhárításában, a katasztrófát gyakran követő kaotikus tevékenységek koordinálásában. Ebben az évben több mint tízezer regisztrált használó élt már az előnyeivel. Például a januárban Haitin bekövetkezett hatalmas földrengés után mindössze 18 perccel már kiadta a rendszer a vörös riasztást, és utána folyamatos monitorozással támogatta a mentéseket.
Az isprai intézetkomplexum egyik legizgalmasabb munkája ugyancsak a biztonság növelését, erősítését segíti. A hatalmas csarnok, ahol valós modellen vizsgálják épületek, épületszerkezetek sérülékenységét, földrengésekkel, robbanásokkal szembeni ellenálló képességét, már impozáns méretei miatt is különös figyelmet érdemel. A munkákat kiterjedt számítógépes numerikus modellekkel támasztják alá. Az ELSA projektet (neve a European Laboratory for Structural Assessment rövidítéséből ered) 1992-ben indították, és azóta évente mintegy hat tesztet végeznek az óriási csarnokban felállított épületszerkezeten. Munkájuk eredményét hirdeti egyrészt a földrengések, egyéb károsítások elleni védelem figyelembevétele az új épületek tervezésekor, másrészt pedig a már meglévők esetében a biztonságukat erősítő kiegészítésük megfelelő új anyagokkal, eszközökkel, szerkezetekkel.
Kutatás 160 hektáron, 140 épületben
A gyönyörű Lago di Maggiore partjától nem túl messzire, néhány kilométerre, Isprában terül el a JRC (Joint Research Center). Az ötvenes években nukleáris központ működött itt, ezzel később felhagytak, a sugárzó hulladékok tárolásáról pedig megfelelően gondoskodtak. Jelenleg az olasz állam jelképes összegért adja bérbe a területet az uniónak, ahol 160 hektáron, fák, szépen gondozott parkok közepette áll a 140 épület. A méreteket jól jellemzi, hogy 36 kilométer aszfaltozott út szolgálja a belső közlekedést és hat kilométer hosszú kerítés védi a komplexumot. Ami a védelmet illeti, nem csekély a szigor. A repülőtéri kapukhoz hasonló biztonsági berendezések meg a személyi igazolvány ellenében kiadott nyakba való cédulák mutatják a modern kor bizalmatlanságot tükröző haladását.
Egyébként a nagy területen szétszórt rengeteg épület mára már inkább teher, mint előny, fenntartásuk nagy kiadásokkal jár, ezért a távlati tervek között szerepel, hogy létrehozzanak egy koncentrált Tudomány Zónát, ide vonják össze a munkatársak mintegy 90 százalékát, a régi épületeket pedig lebontják. Ami a létszámot illeti, az olasz intézmény e tekintetben sem panaszkodhat: a hét közösEU-kutatóközpontösszesen 2750 fős stábjának kétharmada itt dolgozik, évente 330 millió euró uniós költségvetésből ellátva (ehhez még mintegy évi 40 millió járul a megbízásos munkákból származó bevételekből).
