Növénybank helyére lakópark?
Az oroszországi Szentpétervár mellett található a világ legnagyobb gyümölcsfagénbankja, és egyik legöregebb növényi magbankja, a Vavilov Növénytermesztési Kutató Intézethez tartozó Pavlovszk Kísérleti Állomás. Több mint 4000 kisebbnagyobb bogyójú gyümölcsfajta található itt, pl. cseresznye, egres, málna, 40 ország közel ezer eperfajtája, melyekből a ma a kereskedelemben kapható modern fajtákat is kinemesítették. Fjodor Mikovics, az Állomás igazgatója szerint a gyűjtemény több mint 90 százaléka semmilyen más kutatótelepen nem található meg. Norman Looney, a Kertészeti Tudományok Nemzetközi Társaságának elnöke is úgy véli, hogy a gyümölcsgyűjtemény egyedülálló a maga nemében, ráadásul szerinte az éghajlatváltozás miatt észak felé terjeszkedő növénytermesztésmiatt a növényi génkészletek megőrzése is egyre fontosabb lenne a gyümölcstermesztők számára. A Michigan Állami Egyetemen dolgozó Jim Hancock, a világ egyik vezető epernemesítője szerint azért is tragédia lenne a gyűjtemény elvesztése, mert a kísérleti telepen olyan orosz eperfajtákat is őriznek, melyek különösen télállóak és rezisztensek a különböző betegségekkel szemben.
Múlt évben az orosz Gazdasági Fejlesztési Minisztérium azzal a céllal adta át a 2008-ban létrehozott, állami tulajdonú Orosz Lakásfejlesztési Alapítványnak a kísérleti állomás egyötödét, hogy minősítse át a területet, hogy azon lakóingatlanokat lehessen építeni. Az alapítvány szóvivője szerint a kísérleti állomás területét nem is hasznosítják, és az sem igaz, hogy ott felbecsülhetetlen értékű gyűjteményt ápolnának. Az orosz bíróság mostanában dönt arról, hogy mi legyen a sorsa a még megmaradt területnek.
Cary Fowler a Global Crop Diversity Trust (Globális Terménydiverzitási Szövetség) igazgatója június végén Rómában a Biológiai Sokféleség Nemzetközi Évére hivatkozva arra kérte a növénytermesztéssel foglalkozó kutatókat, hogy fogjanak össze, és mentsék meg a halálra ítélt kísérleti állomást. Miután a bíróság várhatóan nem tiltja majd meg a terület többi részének az eladását, Mikovics szerint a legjobb megoldás a gyűjtemény áttelepítése lenne. A sarkvidéki területeken termesztett növények magjainak begyűjtéséért felelős Fowler szerint is egyedül ez segíthetne a genetikai anyag megmentésében, hiszen a gyűjtemény nem élné túl a génbankok szokásos tartósítási eljárását, a fagyasztást.
A mentési akciót azonban számos tényező nehezíti: egyrészt nagyon rövid a rendelkezésre álló idő, még nincs meg az új helyszín sem, ahova át lehetne telepíteni a gyűjteményt, és a karanténjogszabályok miatt sem lehet olyan könnyen és gyorsan más országba menekíteni a növényeket.
A világ 13. legnagyobb nemzeti mezőgazdasági génbankjaként számon tartott Tápiószelei Génbankban eddig csak haszonnövények genetikai mintáját őrizték. Mint az a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium áprilisi közleményéből kiderül, öt év alatt 1 millió euróból bővíteni fogják a génbankot, melynek új neve Pannon Magbank lesz. A kibővített intézményben a világon egyedülálló módon egyszerre őrzik majd a Kárpát-medence vadon élő és gazdasági haszonnövényeinek genetikai mintáit. A Magbankban a begyűjtött magmintákat szárítva, hűtve tárolják majd. Az ötéves program végére a hazai, őshonos vadon élő növények ötven százalékát (kb. 800 növényfajt) szeretnék begyűjteni.
