Az első probléma kézenfekvő: alacsony áron alacsony értékű filmeket kapunk. Rövid az ábécé ahhoz, hogy utolsó betűje kifejezhetné ezeknek a műveknek az esztétikai értékét. A 300–500 Ft-os, papírtasakos DVD-ken ilyen filmeket kapunk. Csak akkor szabad megvenni, ha már olvastuk valahol a címét, esetleg láttuk gyerekkorunkban a tévé furcsa importpolitikája következtében – és a kellemes élményt egyszer meg szeretnénk ismételni.

Ebben a kategóriában kötelező ellenőrizni, hogy a DVD-n van-e egyáltalán magyar nyelvű hang, ha nincs, akkor a meglevő hang nem orosz, bolgár, román, ukrán, albán-e, az eredeti angol (német, olasz stb. helyett), és ha nincs magyar hang, akkor van-e legalább magyar felirat? Előfordulhat, hogy a magyar papírtasakban olyan lemez van, amelyen nincs magyar anyag, és ezt rá is írják. Ami viszont csak a lejátszásnál fog kiderülni: a DVD-t olyan formátumban készítették, hogy nem lehet felnagyítani a nagy képpontszámú tévéhez méltó méretre.

A 800–999 forintos, már műanyag dobozos filmek egy kategóriával jobbak. Néha értékes gyöngyszemeket is találhatunk közöttük. Ilyen volt Spielberg első filmje, a Párbaj, 990 Ft-ért volt a turkálóban kb. egy éve. Az egyik csapda, hogy ha találunk ilyet, gondolkodás nélkül vegyük meg, mert ha kifogytak, nem lesznek többet.

Egyszeri akciókról van szó, a kiadási jogokat is hasonló akción szerezte meg a kiadójuk, aki nem azonos azzal, aki anno az „igazi” DVD-t kiadta. Ebből sejthető, hogy a kiadvány sem azonos azzal. Újratöltötték („remasterelték”) a DVD-t, aminek lett néhány folyománya. Például a hangsávok száma lecsökkent 5-6-ról kettőre, a feliratoké 10-12-ről 2-3-ra. De ezek között azért már biztosan van magyar.

Mi nincs? Hát, 16:9-es képarány, és Dolby vagy DTS, jó minőségű, 5.1-es (több hangszórós lejátszásra készült) hang. Valamilyen egzotikus, 2,35:1 (szuperszélesvásznú) vagy klasszikus 4:3 (1,33:1) képarányú a film, azaz a 16:9-es tévénken, monitorunkon bizonyosan lesz fekete sáv vagy felül-alul, vagy oldalt. (Arra gondolni sem merünk, hogy egyesek csak azért megtorzítják a képet, hogy kitöltsék a képernyőt, mint a gyógyszertári reklámtévéken...) A képarányproblémákban persze a filmkészítők a ludasak: a világ már csak olyan, hogy a mozivászon nem 16:9-es...

A 999 Ft-os kategória másik csapdája a képminőség. Attól, hogy DVD-n van a fi lm, nem biztos, hogy teljes DVD-minőségű. Ki tudja, ki, mikor, hogyan írta át? Hogyan kezelte a képarányeltérést? Ilyenkor fordul elő, hogy a szélesvásznú film szélei lemaradnak a DVD-ről, és a meghitt párbeszédben a szereplőknek csak a fél arca látszik. Szerencsétlen esetben valamilyen tömörített változatot terjedelmesítettek viszsza DVD-re, elképzelhető, milyen eredménnyel. Jobbal, mint amit mi, otthon követtünk el a DivX AVI-val, amit régi típusú asztali lejátszón akartunk élvezni, de rosszabbal, mintha rendes DVD lenne.

Végül megemlítjük a teljes DVD-k csapdáját. Hogy Magyarország Kelet-Közép-Európához tartozik, Anglia, Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország meg Nyugat-Európához. Ennek a DVD-kiadásban megnyilvánuló következménye, hogy a KKE régió nak készült DVD-ken az eredeti mellett KKE nyelvű hangsávok és feliratok vannak: lengyel, cseh, szlovák, román, bolgár, szlovén szerb, horvát és persze magyar. A NYE régiónak készült DVD-ken viszont nincs se magyar felirat, se magyar hang. Az angollal az amerikai túlsúly miatt nincs probléma: eredeti nyelvként megtalálhatók a tartalomelemek a DVD-ken. Aki viszont a kezdő német-, olasz-, francia-, spanyolnyelv-tudását szeretné filmekkel fejleszteni, nehéz helyzetbe kerül. Az „igazi”, teljes árú, eredeti, 2-3-4 ezer forintos DVD-k között is sűrű fésűvel kell keresnie az olyat, amelyen az eredeti „nagy” nyelv mellett magyar tartalomelemet is talál.