Szeminjekció vakság ellen
A fokozatosan kialakuló látásvesztés jelentős, éles látás híján olvasni, televíziózni, autót vezetni lehetetlen. Két forma van: a „száraz”, amikor a makula apró foltokban megy tönkre, és a „nedves”, amikor a makula alatti hajszálerek kóros burjánzása indul meg, folyadék lép ki az erekből, a retina (recehártya) elemelkedik az alapjáról. A száraz speciális táplálékkiegészítőkkel tartható karban, a nedves változat kezelésében a szemgolyóba adott injekciósorozat révén az utóbbi évek jelentős áttörést hoztak.
A beavatkozáshoz két gyógyszert használnak, az egyik a Lucentis, hatóanyaga ranibizumab, a másik a bevacizumab hatóanyagú Avastin. Mindkettő sejtnövekedést gátló szer, a hajszálér kóros burjánzását serkentő, annak falában termelődő anyagot blokkolják. Míg a Lucentis nagyon drága, az Avastin nagyságrendekkel kevesebbe kerül. El is terjedt gyorsan. A probléma az, hogy az olcsóbb gyógyszer hivatalosan csak a vastagbéldaganatok kezelésére való, a szemészeti felhasználás „of label”, azaz a szakmai javallattól eltérő. Ez azonban nem volt akadálya, hogy világszerte elterjedjen, a szemészeti gyakorlat áttörte a törvények falát.
Rendkívüli fontosságú tehát, hogy az olcsóbb szer, az Avastin hatását most egy angliai, 131 beteget felvonultató tanulmányban vizsgálták, és összehasonlították néhány korábbi módszerrel. A közlemény a British Medical Journal című szaklap júniusi számában Adnan Tufail brit kutató és munkacsoportja tollából jelent meg. A tudományosság minden kritériumát kielégítő tanulmány kétséget kizáróan igazolta az eddigi tapasztalatot, a gyógyszer kedvező hatását. A betegek hathetenként kapták az injekciót, a látásélesség jelentős javulása az esetek 32 százalékában következett be, míg a régi kezelési módokkal csak 3 százalékban. A sikeres esetekben háromszori injekciózás elégséges volt, és a látásélesség egy év elteltével is megmaradt. Mások több kezelésre szorultak. Mellékhatás alig jelentkezett.
A londoni tanulmányhoz írt szerkesztőségi kommentárban Usha Chakravarthy belfasti professzor kiemeli: egyértelmű a bizonyíték, az Avastin hatásos, de az lesz igazán érdekes, ha a már zajló összehasonlító vizsgálatokból azt is megtudjuk, melyik vegyület a ténylegesen jobb, a méregdrága, vagy az olcsó. Megjegyzendő, a Lucentis korábbi vizsgálatainak terápiás eredményessége hasonló az Avastinéhoz.
A szerzők nyomatékkal ajánlják, hogy azokban az országokban, ahol a drágább gyógyszerre nincs pénz, az olcsóbbik indikációját hivatalosan ki kell terjeszteni a szembetegségre is. Jelentősen csökkenne az időskori vakok száma. (A szert Magyarországon ugyancsak hivatalos javallat nélkül használják.)
Dr. Gombos Katalin szemész, osztályvezető főorvos szerint a nedves típusú makuladegeneráció injekciós kezelése az eddigi tapasztalatok szerint jelentős és sikeres eljárás, jóval több, mint remény a betegeknek. Adnan Tufail adatai és ajánlása megerősítik a hazai szemorvosok régi törekvését: az anyagi okokból korlátozottan hozzáférhető, drágább Lucentis mellett az azonos hatású, olcsóbb Avastinnak mihamarabb meg kell kapnia a hivatalos kezelési engedélyt (az előbbi ára adagonként 250 000 Ft, az utóbbié 5000 Ft). Ne feledjük, mondja a főorvosnő, Magyarországon évente hozzávetőleg 2000 betegen diagnosztizáljuk a betegség nedves formáját, és a vaksági segélyért folyamodók 25 százaléka ugyancsak makula degenerációban vesztette el látását.
