A terület földtörténeti múltja egyedülálló. A pannon üledékek fölött különböző vastagságú vulkanikus rétegek fekszenek. A tűzhányók működésének első időszakában az akkor már sekély Pannon-tengerből hatalmas robbanások sorozata után emelkedett ki a félsziget tömbje. Az egykori kráterek helyén kialakult lefolyástalan medencékben csillog ma a beltavak víztükre.

A tűzhányók hosszú aktivitását hévforrásos utóvulkáni tevékenység követte. A mélybe szivárgó vizek a lassan kihűlő magma hőhatására felmelegedtek, és vulkáni gázokkal keveredtek. A felfelé áramló agresszív gőzök a kőzetekből karbonátot, kovát oldottak ki, melyet aztán a felszínen leraktak. Az így kialakuló mészkövet gejziritnek nevezik, ebből épülnek fel a Tihanyi-félsziget híres gejzírkúpjai. A legnagyobb forráskúp az Aranyház, mely nevét a sziklafelületein élő sárga kéregzuzmóról kapta, amelytől napnyugtakor valóban aranyszínben tündököl.

A Tihanyi-félsziget kultúrtáj, gyepek, erdők, mezőgazdasági területek, beltavak, nádasok, sziklák mozaikja nyújt szemet gyönyörködtető látványt. Ez a sokrétűség Tihany igazi értéke, ennek megőrzése a feladatunk. A Külső-tó ma az egyik legértékesebb terület. A vízinövényzet visszahódította a tavat, amely igazi madárparadicsommá vált.

A gyepterületek fenntartásának fontos eleme a legeltetés, ezért a Belső-tó partjára négy éve egy kisebb szürkemarha-gulya került, amely a tízhektárnyi területen ellátja a természetvédelmi kezelést, legelésével fenntartja a fajgazdag gyepet.