A kutatást irányító, a bostoni orvosegyetemen dolgozó Paola Sebastini kollégáival több mint ezer, száz évnél idősebb ember génkészletét hasonlította össze nagyjából hasonló számú, de a matuzsálemi kort meg nem érő személyével. Vizsgálataik során felállítottak egy 150 genetikai variánst tartalmazó modellt. Ezek a variánsok úgynevezett egyszerű nukleotid polimorfizmusok (Single Nucleotide Polymorphism/SNP) voltak. (Az SNP-k teszik ki a humán genetikai variációk 90 százalékát, és minden 100-300 bázispáronként megjelenik a humán genomban.) A kutatók azt találták, hogy e másfél száz variáció elemzésével nagy pontossággal kideríthető, hogy az adott személy megérheti a századik születésnapját. Paola Sebastini szerint ez a módszer arra is jó lehet, hogy segítségével az Alzheimer- és a Parkinson-kórra való hajlamot, illetve a cukorbetegséget vagy a keringési betegségeket is megjósolják.

Abostoni szakemberek azonban nem tervezik, hogy közzéteszik a hosszú élet DNS-tesztjét, de szeretnének egy olyan ingyenes honlapot kialakítani, amely lehetővé teszi ennek felhasználását. Az MTI szerint napjainkban minden hatezer emberből egy éri meg a századik születésnapját, a 110-et pedig hétmillióból egy.