A rendőrök beazonosították a legnagyobb hazai és nemzetközi fájlcserélő torrentoldalakhoz tartozó statisztikákat, adatokat tartalmazó szervereket, valamint a fájlcserélés alapját adó átjátszó- és tartalomszervereket. Ezeken több tízezer szerzői joggal védett művet közvetítettek, osztottak meg jogosulatlanul a nyilvánosság felé a szerzők és kiadók engedélye nélkül, a szolgáltatást igénybe vevők közreműködésével – áll a BRFK közleményében. Az akció során mintegy 50 szervert, 500 Terabájt tartalmat foglaltak le. Mi lesz ezek és a letöltő társadalom sorsa?

Az Audióvizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány,(ASVA) valamint a ProArt - Szövetség a Szerzői Jogokért képviselőinek a feljelentése alapján megindult rendőrségi eljárás sikeressége azonban-úgy tűnik- csak átmeneti, már ami a letöltési szokások megváltoztatását illeti.

A netes társadalom felbolydult. Hozzászólások ezrei, lánclevelek, újabb oldalak születtek a témában órák alatt, a legtöbben, ill. a leghangosabbak azok voltak, akik sérelmezték az eljárást, és sokan teljesen felesleges erődemonstrációnak tartották. Egy névtelenséget kérő, fiatal, de informatikailag képzett torrentező (fájlcserélő hálózaton keresztül le-és feltöltő) szerint hiba volt, hogy a rendőrök nem az adatbázis-szervereket foglalták le, mert ezzel hosszú távra megakadályozhatták volna a letöltéseket. Túlzottnak tartja a szerverek lefoglalására a 15 autóval való kiszállást, miközben – szerinte – életellenes bűncselekmények felgöngyölítéséhez sincs ennyi erőforrása a rendőrségnek.

„Ha a jogellenes oldalt nem a szervergazda üzemeltette, akkor órák alatt újraindulnak ezek a szolgáltatások. Külföldi, Magyarországgal jogsegély-egyezményt nem kötött államokban is játszi könnyedséggel lehet szervert bérelni, és onnan magyar nyelvű jogellenes tartalmat elérhetővé tenni” – mondja dr. Mayer Erika, az Infomediátor jogásza. Most is ez történt.

Más kárt viszont okozott az akció: a lefoglalt szerverek 500 Terabájtnyi adata sok esetben a normál üzletmenethez szükséges, teljesen legális és saját tulajdonú adatokat is tartalmazta.

- Az eddig hozzám fordult szervertulajdonosok álláspontom szerint és az eddig rendelkezésemre álló adatok alapján nem folytattak jogsértő tevékenységet - mondta dr. Dallos Zsolt, a mostani szerverlefoglalásokkal is foglalkozó ügyvéd. - Éppen azért emelte fel a szavát az Infomediátor, mert eltúlzott, és alkotmányos jogokat sértő büntetőeljárási eszközt alkalmaznak, ahelyett, hogy biztonságos adathordozóra kimásolnák a jogsértő tartalmat. A lefoglalás hónapokig, de inkább évekig tart, amíg a rendőrség raktárában fekszenek a szerverek, mire egy igazságügyi szakértő kielemzi azokat - fogalmaz dr. Mayer Erika, aki már korábban is foglalkozott szerverlefoglalásos ügyekkel.

A két évvel ezelőtti „nagy warez razziában” képviselt ügyfeleim internet szolgáltatók (ha nem is a legnagyobbak közül), és gyanúsítottak voltak, bár el nem ítélték őket. Ügyükben elvileg a nyomozás még folyik, a szervereket már rég visszaadták, de érdemben nem történik semmi- mutat rá egy furcsaságra dr. Dallos Zsolt ügyvéd.

- A lefoglalt kapacitás nem kizárólag illegális tartalom, annak nagyságát adott esetben majd a szakértői vélemény határozza meg. A lefoglalt szerverek akkor kerülhetnek vissza, ha azokra a nyomozás érdekében már nincs szükség, vagy a nyomozás megszűnik – mondta el lapunknak dr. Sarkadi Tibor jogász.

Magyarországon is a mindennapok része a filmek, zenék és programok letöltése, de a felhasználók nem ismerik a törvényi hátteret, ugyanakkor a törvény sem tudja utolérni a végfelhasználók tízezreit. Hogyan lehetne súlyos károkat okozó lefoglalások és látványos erőszak nélkül rendezni ezt a problémát?

Dr. Horváth Péter, a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért igazgatója szerint a felhasználók gondolkodásában kellene, hogy bekövetkezzen változás. Egyszerűen meg kellene érteniük, hogy a jogdíjak meg nem fizetésével mások munkahelyét veszélyeztetik, és egész egyszerűen „fizetés nélkül távoznak”. A honlapokról le lehetne tölteni zenéket emelt díjas sms-ben való fizetés után, vagy egy havidíjért is megkaphatják a felhasználók a filmekhez, zenékhez való legális hozzáférések jogát. A második legnagyobb hazai internetszolgáltató sajtókapcsolati vezetője, Szűcs László szerint jó és legális alternatívát kínál a letöltésekkel szemben a digitális televíziós szolgáltatáson belül a videotár (video on demand) szolgáltatást, amely több száz mozifilm folyamatosan megújuló választékához enged hozzáférést, köztük egyébként már premierfilmekhez is. Ez az az értékesítési modell, ami működik a többi, nagyobb internetszolgáltatónál is.

Az internetszolgáltatóktól azért igényelnek az emberek szélessávú hozzáférést, mert a digitális tartalmakat szeretnék elérni. Az emberek pedig nem törnek a számítástechnikai boltba, hogy egy PC-vel a hónuk alatt szaladjanak vele haza, és ha nem fizetnek az internetszolgáltatónak, az megszünteti az elérést és ez így van jól, ezt mindenki elfogadja, mert ez a normális. Ami a digitalizálható művekkel pedig ennek az ellenkezője történik – világít rá az ellentmondásra dr. Horváth Péter.

Az oktatásban is lehetne lépéseket tenni, de Neubauer József, az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesületének alelnöke szerint alig tucatnyi óra alatt kellene megtanulniuk az adatvédelem,a vírusvédelem és a szerzői jogi védelem témáját a középiskolásoknak. A tanárok e téren való képzésére is alig jelentkeznek, és a tankönyvi, internetes tananyag is életszerűtlen. Az interneteszolgáltatóknak vannak igényes és alapos oktatóanyagai, amiket az interetbiztonságról készítenek, ezeket érdemes tanulmányozni.

„A felhasználókkal kötött szerződés tartalmazza azokat a rendellenes használatból adódó jogsértéseket, amelyeket a törvényi szabályozás megkövetel. Az Invitel támogat miden olyan kezdeményezést, amely a törvényes internethasználatról szól - mondja Zsembery György, az Invitel Zrt. értékesítési és marketing vezérigazgató-helyettese. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy az Invitel sem tartalomszolgáltató, és közvetítő szolgáltatóként nem köteles ellenőrizni az általa továbbított, tárolt, hozzáférhetővé tett információt. Sőt, nem köteles olyan tényeket, vagy körülményeket keresni, amelyek jogellenes tevékenység folytatására utalnak. - Mint telekommunikációs szolgáltató a felelősségünk addig tarthat, hogy figyeljük a publikus weboldalakat és ha jogsértő tartalmat találunk, akkor felszólítjuk a szerver tulajdonosát a jogsértés megszüntetésére, illetve együttműködünk a hatóságokkal, akik folyamatosan monitorozzák a webet - világít rá a bezárult körre a szakember.

A szervert lefoglalták, a letöltők más utat keresnek