A skizofrénia sokféle formában megjelenő betegség. A tünetek változatosak, súlyosságuk eltérő, a hallucinációktól a kényszeres gondolatokig és cselekedetekig. Gyakori a betegek szociális elszigetelődése.

Az Egyesült Államokban a nemzeti mentális egészségügyi központ adatai szerint 2,4 millió felnőtt skizofrén beteget tartanak számon. Magyarországon kb. 100 000 eset ismert. Lukas Scheef, a bonni egyetem radiológusa skizofréniások és egészségesek agyi vérellátását hasonlította össze egy, a vérkeringés elemzésére különösen alkalmasnak bizonyult módszerrel, a CASL (continuos arterial spin labeling, magyarul: folyamatos protonjelölés) MRI segítségével.

A skizofréniások agyi véreloszlásának kóros voltát régebbről ismerték, erre komputertomográf (CT-) vizsgálatok mutattak rá. Az MRI-módszer lényege, hogy mágneses energiát használ a vizsgálandó élő szövet felismeréséhez. A CASL MRI során a készülék a vér vízmolekuláinak protonjait magnetizálja, ezek így „megjelölve” jutnak el az agyi szövetekhez, ezáltal a terület, ahová a vér áramlik, felismerhetővé válik. Eltérően más módszerektől, itt sem kívülről bevitt radioaktív anyag, sem kontrasztanyag nem szükséges. („Kontrasztanyagként” a mágnesezett saját vér szolgál.) Az eljárás korlátozás nélkül ismételhető, gyors, továbbá költségkímélő, mivel több más vizsgálatot fölöslegessé tesz.

Peter Jan van Laar a leideni egyetemről 2008-ban a vizsgáló módszert stroke-os, agyi érszűkületes és érfejlődési rendellenességben szenvedő betegeken már sikerrel alkalmazta, ez nagyban segítette agyi keringésük megismerését.

Lukas Scheef említett összehasonlító vizsgálatában az új módszerrel maradéktalanul bizonyítható volt, hogy a skizofrén betegekben az agyi véreloszlás más, mint az egészségesekben. Kifejezetten csökkent a vérellátás a frontális agykéregben és az ún. homloklebenyben. E területek felelősek a skizofréniában gyakran károsodott differenciált kognitív funkciókért, ideértve a tervezést, a döntéshozatalt, a kezdeményezést és a véleményalkotást. Ugyanakkor fokozott véráramlás mutatkozott a kisagyban, az agytörzsben és a talamuszban.

– A CASL MRI-módszer nemcsak a betegség meg ismerésé ben, de a későbbiekben a kezelés individuális megtervezésében is segítségünkre lesz –nyilatkozta Lukas Scheef.

Sajnos a skizofrénia még ma is egyike amegoldásra váró pszichiátriai problémáknak. Minden lépés, ami közelebb visz a megoldáshoz, hangsúlyos figyelmet érdemel. A CASL MRI alkalmazása az agykeringés vizsgálatára skizofréniás betegekben új eljárás, valódi hasznát és adatainak értékét további vizsgálatok dönthetik el.

A homloklebenybe több, az agytörzsbe kevesebb vér jut – tervezhetőbb lesz a felismeréstől a kezelés