Vadlovak és őstulkok utódai

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága a Pentezug füves pusztán megszüntetett mindennemű emberi tevékenységet, és hosszú távú kísérleti programot indított el, amelynek célja a szikes pusztai élőhelyek fenntartása nagy testű, vadon élő állatfajok segítségével. Mint minden füves vegetációs övnek, így az eurázsiai füves pusztáknak is megvolt a maguk sajátos, fűevő nagyemlősfaunája, ezért olyan fajokat kerestek, amelyek a földtörténeti jelenkorban a Hortobágyon bizonyítottan előfordultak.

Két állatfajt választottak ki, amelyeket előzetes kutatásaik alapján alkalmasnak ítéltek erre a feladatra: az eurázsiai vadlovat (Przewalski ló) és a rekonstruált őstulkot (más néven Heck-marha). 1997 októberében megérkeztek a területre az első vadlovak, majd 1999 áprilisában az első Heck-marhák, amelyek a Pentezugban eddig tartott háziállatok szerepét vették át.

A fajmentés és a helyi élőhely-fenntartási program eredményeként a Hortobágyi Nemzeti Park vadlóállománya mára már 147 egyeddel büszkélkedhet.

Ezek a különleges lovak –melyek mára az egyetlen igazi vadon élő lófaj a világon – a Hortobágyon kisebb csapatokban, emberi gondoskodás nélkül élnek. Takarmányt, vizet nem, de szükség esetén állatorvosi kezelést kapnak, táplálékuk minden évszakban a fű, legelésükkel biztosítják a puszta természetes ökológiai körforgását. Vízről a Hortobágy-folyó és mellékágai gondoskodnak. A vadlovak a nyílt, jól belátható füves pusztákat kedvelik, ahol időben észrevehetik ellenségeiket. Küllemükkel is a környezethez alkalmazkodnak, sárgás, zömök testükkel beleolvadnak környezetükbe. Zárt háremcsoportokban élnek, ellentétben „szomszédaikkal”, a csordákban legelésző Heckmarhákkal.

A vadon élő őstulok az összes ma élő szarvasmarha őse. Az eredeti faj az 1600-as évek végén pusztult ki a természetben. A Hortobágyon megtalálható Heck-marhákat az 1920-as években két német állatkert igazgatója (Heinz és Lutz Heck) tenyésztette ki az európai szarvasmarhafajok visszakeresztezésével. Bár az így visszatenyésztett faj genetikailag soha nem lesz azonos a már kihalt őstulokkal, legtöbb küllemi jegyeit, azaz a sötét színt, a piszra (fehér) szájat, a világos angolnacsíkot és a hosszú szarvat továbbra is hordozza.

A Pentezugban élő állatok a turisták számára egyelőre nem látogathatók, még a szafari keretein belül sem. Jelenleg csak az etológiai (viselkedéstani) és az ökológiai vizsgálatokat végző biológusok, diplomamunkát készítő egyetemi hallgatók gyönyörködhetnek bennük, valamint az őket körülvevő érintetlen természet flórájában és faunájában.

 

Az állatokat a turisták egyelőre nem látogathatják
Az állatokat a turisták egyelőre nem látogathatják
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.