Mindenki játszani akar
A vb kétféle módon képes hatást gyakorolni a számítógépes játékok eladásaira: egyrészt ilyenkor minden sport témájú opusz népszerűbb lesz (ami a focinál még csak érthető, de mondjuk, a strandröplabdánál vagy az autóversenynél már kevésbé), másrészt pedig az apák gyakran PC-s játékokkal vásárolják meg a családi békét, illetve a tévéműsor-választás szabadságát, hogy zavartalanul nézhessék a meccseket.
Amúgy egyébként az atyák közel ugyanannyira vonzódnak a játékokhoz, mint a gyermekek: a háztartások kétharmadában van valamilyen játékgép (komputer vagy konzol), és azon a szülők fele együtt játszik a csemetékkel. Igaz, a nemek harcát egyelőre még a férfiak vezetik (60 százalékkal), de a hölgyek részesedése évről évre magasabb.
Az idei trendekből egyelőre annyi látszik, hogy látványosan megnőtt a kereslet a sportjátékok iránt, amiből a kategória első számú gyártója, a skandináv hétterű EA Games profitál a legtöbbet. Ez a cég tényleg a teljes sportspektrumot lefedi: otthon van a labdarúgásban (FIFA), az amerikai futballban (NFL), a kosárlabdában (NBA), a jégkorongban (NHL), a golfban (PGA), sőt a küzdősportokban is (MMA). A szaksajtó szerint az idei év legkapósabb sportjátéka a szintén EA-kiadványnak számító Need For Speed-folytatás (NFS) lesz, igaz, az új Hot Pursiut csak őszre várható. A labdajátékok viszont a máskor holt szezonnak számító nyári időszakban is jól fogynak, ami egyértelműen a vb hatása.
Szoftverfronton az NFS-en kívül alig akad igazi húzónév a 2010-es kínálatban, a hardverterületen viszont más a helyzet: két olyan megoldás is érkezik, amelyek átrendezhetik a piaci erőviszonyokat. A legfontosabb játékipari kiállításnak tekinthető E3 a Kinecttől, a Microsoft mozgásérzékelős játékvezérlőjétől volt hangos, ám a korábban Project Natalnak nevezett megoldás árnyékában a Sony is bemutatta a maga verzióját, a PlayStation Move-ot. Mivel a harmadik nagy játékosnak, a Nintendónak már van mozgásérzékelős vezérlője (a Wii), nem nehéz megjósolni, hogy a hármak csatája most ezen az új színtéren lesz a leghevesebb. Dönteni viszont – mint máskor – ezúttal sem pusztán a hardver „jósága” fog: a végső sorrendben inkább az számít, hogy a játékfejlesztők melyik platform mögé sorakoznak fel.
A Move az USA-ban szeptember közepén, Európában négy nappal később startol, azaz valamivel előbb, mint a Kinect (az ára pedig egy kicsivel magasabb lesz, de – mint már jeleztük – a siker szempontjából általában nem ez a perdöntő). A piacra kerülés pillanatában 15-20 játék lesz hozzá elérhető, karácsonykor pedig akár már negyven is. A Kinect szintén több mint tizenöt játékkal indul, a választékban olyan slágerekkel, mint a Halo: Reach, a Call of Duty és a Gears of War 3 (ezek idén kizárólag a Microsoft konzoljához lesznek elérhetőek). A kör a karácsonyi időszakban és a jövő év elején tovább bővül, részben új kiadványokkal, részben a már ismert epizódok 3D-s verzióival.
Az asztali „új generációs” játékkonzolok közül most világszinten a Nintendo Wii vezet, mögötte második az Xbox360 (ehhez csatlakoztatható a Kinect – nem csak a most piacra kerülő legújabb Xboxhoz, hanem az öszszes korábbihoz is), a harmadik pedig a PS3 (ennek kiegészítője lesz a Move). A magyar piac más: itt inkább a játékok PC-s verziója népszerű (főleg azért, mert könnyebb másolni, mint a konzolos változatot). Idehaza – Vígh Attila, a Microsoft Magyarország Kft. E&D („szórakoztató”) üzletágának illetékese szerint –az asztali konzolok között az Xbox360 vezet, második a PS3, és az előbbiektől jócskán lemaradva a Nintendo Wii zárja a sort. Szintén magyar sajátosság, hogy a konzolok hordozható (kézi) verziója alig fogy, az ezek iránti kereslet meg sem közelíti az európai átlagot.
