Apostolok a mészkő alatt

János és András apostol legkorábbi ábrázolásai kerültek elő a római kora keresztény katakomba faláról. A képeken a tanítványok sokkal fiatalabbnak látszanak, mint a későbbi keltezésű képeken.

A IV. század végén, az V. század elején készült bibliai festményeket az ókori Róma falain kívül, de azok közvetlen közelében, a Santa Tecla kora keresztény katakombájában találták meg. Régészek és művészettörténészek úgy vélik, a később elterjedt apostolábrázolásokat ezek a képek ihlették.

A föld alatti katakombákat a kora keresztények ásták akkoriban, amikor még törvényen kívül éltek, majd idetemetkeztek, amikor Róma falain belül megtiltották a földbe temetkezést. (A nem keresztény vallásúak hamvasztással temetkeztek ekkoriban.) A katakombák falait többnyire egyszerű természeti képekkel díszítették, ám a Santa Tecla katakombájában az apostolok korai ábrázolásai láthatók.

Egy-egy apostolábrázolás ismert korábbról is, de azok önmagukban állnak, nem olyan ikonszerűen bemutatva vallási elhivatottságukat, mint a Santa Tecla-katakombában. János és András ábrázolása azonban a legkorábbi ismert kép a két apostolról. Ezek különös módon jóval fiatalabbnak láttatják a két apostolt, mint a bizánci ábrázolások nyomán elterjedt későbbi ábrázolásaik.

A katakombában lévő képek létezéséről eddig is tudtunk, de azok olyan homályosak voltak, hogy érdemben nem lehetett foglalkozni velük. Részleteket csak most sikerült napvilágra hozni a legmodernebb technika segítségével – mondta el Fabrizio Bisconti professzor, a római katakombák feltárásának vatikáni vezető régésze.

A képeken Jézus legközelebbi követőit, Pétert, testvérét, Andrást és Jánost örökítették meg a tizenkét apostol közül, látható még a falakon Pál is, de ő Jézus halála után vált követőjévé.

A képeken a későbbi ábrázolások sémái fedezhetők fel, Pál például szakállas, kopaszodik, homloka kissé megnyúlt, ráncos és barázdált.

Az apostolok portréit egy előkelő római nő föld alatti temetkezési helye plafonjának egy-egy sarkában, mintegy 50 centiméter átmérőjű körben festették meg.

Feltehetőleg a hölgy, akit drága ékszereivel együtt szintén megfestettek lányával együtt sírépítménye falán, nem sokkal halála előtt keresztelkedett meg, miután 394-ben a Római Birodalomban államvallássá nyilvánították a kereszténységet.

A sírban lévő képek mintegy 2 méterszer 2 méteresek, s mintegy 5 centiméter vastag mészkőréteg fedte őket, ami feltehetően a nedvesség és a szellőzetlenség miatt rakódott le. Ezért a képekből jóformán semmi sem volt kivehető.

„A lézerrel, mint valamiféle optikai szikével, óvatosan választottuk le a falról ezt a mészkőréteget, nehogy a festményeket megsértsük. Amikor a lézer a mészkővel találkozott, afféle apró gőzrobbanások jöttek létre, ennek során a mészkő elpárolgott a falról” – nyilatkozta Barbara Mazzei programvezető.

A restaurációs munka után a homályos, elmosódott képekből kirajzolódtak az eredeti, részletgazdag képek. Jól láthatóvá váltak például Pál homlokának ráncai, Péter szakálla pedig kifehéredett.

A falakon láthatók bibliai jelenetek is, például Lázár halottaiból való feltámasztása vagy Izsák feláldozásának előkészítése is, ezek is színesebbek és részletgazdagabbak lettek a lézertechnika alkalmazása nyomán. A legmeglepőbb azonban e festmények rendkívüli színgazdagsága volt –mondta el Mazzei.

A katakomba képeinek feltárása tovább folyik, a kutató- és restaurációs munka végeztével feltehetően megnyitják a katakombát a nagyközönség előtt.

Fabrizio Bisconti, a Vatikán régészeti felügyelője magyarázza a katakomba egyik bibliai tárgyú freskóját
Fabrizio Bisconti, a Vatikán régészeti felügyelője magyarázza a katakomba egyik bibliai tárgyú freskóját
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.