„Most éppen egy újabb javaslat merült föl, de nagyon kérdéses, vajon valóban ez lesz-e a végleges megoldás, mivel egy nagyon komplex problémahalmazról van szó.”

Ennek a legújabb elméletnek a szerzői, Josef Peer és AlexanderKendl, az Inns brucki Egyetem munkatársai a tekintélyes Physics Letters tudományos lapban megjelenő cikkükben úgy vélik, hogy a gömbvillámok észlelése egyszerűen hallucináció. Ismert, hogy a mozgó villamos töltések mágneses mezőt hoznak létre, ezek viszont olyan elektromos teret indukálnak, amelyek az agykéreg látási részében fénylő alakzatokat idézhetnek elő. Hasonló alakok feltűnéséről számolnak be azok is, akiknek agyát mágneses ingerlésnek vetették alá.

A felhő–föld villám főkisülése mellett egy-két tucatnyi ellenkisülés is keletkezhet a földi tárgyakból kiindulva. A szerzőpáros szerint ezek okozhatnak néhány másodpercig tartó hallucinációkat. Ha valaki mintegy 20 és 200 méter közötti távolságra tartózkodik a becsapódástól, akkor egyszázalékos valószínűséggel részese lehet ilyen mágneses hallucinációnak.

Igen ám, de olykor előfordul, hogy a gömbvillám behatol az ablakon, és fizikai károkat, égési sérüléseket okozhat. Gyerekkoromból emlékszem, hogy az idősebbek figyelmeztettek, villámláskor mindig csukjuk be az ablakot. „Valóban előfordulhat, hogy a plazmaállapotú levegő mozog, és bejuthat a nyitott ablakon keresztül a szobába, ezért nem árt becsuknunk az ablakokat”

– tudjuk meg Berta professzortól, aki egyébként a villámvédelemmel foglalkozó, tekintélyes, nemzetközi konferenciák tudományos tanácsának magyar képviselője. „Mindenesetre a gömbvillámjelenség szerepe túlhangsúlyozott. Híveinek állításaiból a fele igaz, csak éppen nem tudjuk, melyik fele. A tudományos világkonferenciákon ezek a hívők nemigen jelentkeznek. Vannak régi felvételek, de ezeknek nincs meg a negatívjuk, és a leírások is hiányoznak hozzájuk. A legutóbbi konferencián nagyon érdekes feltevéssel állt elő egy villámvédelmi szakember. Egy szemészprofesszorral közösen tartott előadásukban arra mutatták rá: a megfigyelések kísértetiesen utalnak egy speciális szembetegség tüneteire.”

Laboratóriumi tapasztalat nincsen, eddig sehol sem tudtak gömbvillámot mesterségesen előállítani. Létezik egy tekintélyes összegű díj, amelyet az kaphat meg, aki hiteles gömbvillámfényképet tud bemutatni. A díjat a mai napig nem tudták kiadni… „Sok a sarlatánság a gömbvillám körül” – legyint Berta professzor. „Úgy vagyunk vele, mint Homérosszal: nem biztos, hogy létezett, de az biztos, hogy vak volt.”