Csetelni vagy nem lenni
Ez a 47 nyelven használt program hazánkban is a tizenévesek eszköze, ami gondolkodásukat, mindennapi szokásaikat is alakíthatja. Már április végén bejelentették, de csak kora ősztől lesz elérhető nálunk is a Windows Live Messenger (MSN) új változata. Addig van időnk körülnézni a program háza táján.
Világszerte havonta több mint 320 millióan, napi mintegy 10 milliárd üzenet küldésével veszik igénybe a Windows Live Messengert, míg hazánkban 2,6 millió felhasználó tart kapcsolatot barátaival, ismerőseivel a program segítségével. A Messenger jelenleg 48 nyelven, a világ 76 országában érhető el, magyarul 2000 óta „tud”.
A Messenger ingyenesen, egy azonosító létrehozásával feltelepíthető a Windows operációs rendszert használó gépekre, és arra alkalmas, hogy a szintén ilyen programot használók egymással ingyenesen kommunikálhatnak. Ha mindketten bejelentkeztek, írásban vagy mikrofonnal-webkamerával, hang- és képüzenettel is kapcsolatban lehetnek. Egyszerre több ember is elérhető, és az üzenet azonnal a címzetthez kerül. A program egy felugró ablakban, más alkalmazás használata közben is működik.
– Ezt a régóta ismert alapfunkciót bővíti ősztől az új program, amin lehet majd videotelefonálni, átrakhatjuk a mobilunkra, és további újításként összegyűjti a közösségi hálózatok – például a Facebook, a magyar fejlesztésű MyVip – frissítéseit, és lehetővé teszi, hogy a barátok közvetlenül a programból osszák meg tartalmaikat, kommenteljenek és küldjék el üzeneteiket – tudjuk meg Bátorfy Zsolttól, a Microsoft Magyarország fejlesztőmérnökétől.
Ezt a szolgáltatást alátámasztja az a jelenség, ami a közösségi oldalakon megfigyelhető, hogy a többnyire fi atalabb ismerősök mennyire tartják fontosnak barátaik érdeklődését, sőt azok ismerőseinek megosztott tartalmait is. Mit rakott fel magáról, milyen zenét hallgat, mit nézett meg, hova készül a hétvégén, mi volt a suliban? stb., mindent lesnek, kommentálnak, cikiznek vagy dicsérnek, „ott vannak mindenhol”. Látszólag.
„Mikor be vagyok jelentkezve féjszre (Facebook), akkor nem mindig vagyok a gép előtt. Vagy tanulok, vagy könyvet olvasok, kajálok, vagy csinálok valami értelmeset. A lényeg, hogy fent vagyok.” - idézi Hornyák Judit középiskolai tanár a Netgeneráció című kutatása egyik "gyöngyszemét" , középiskolás diákja leírását.
Egy fiatal fiú nemzedékének életérzését fogalmazza meg, amit jól kiegészít Neubauer József, az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesületének alelnöke is. Szerinte a diákok kommunikációjára rossz hatással van az MSN. „A valós helyzetekben sem tudnak egymással igényesen, választékosan beszélni, klipszerűen, 2-3 mondatot egymásnak odavakkantva kommunikálnak. Nehéz lesz így egy vizsgán, állásinterjún vagy komolyabb helyzetben kifejezniük magukat, hisz megszokják ezt a jelekből, rövidítésekből álló kifejezésformát, a felületes fecsegést, tartalmas beszélgetés helyett.”
De hogyan lehet ezt megváltoztatni? – Az informatikaórák keretén belül nincs már idő erre – elemzi a helyzetet Neubauer József, aki maga is gyakorló informatikatanár egy budapesti gimnáziumban. A kommunikációt délutáni klubokban, szakkörökben lehetne megtanítani, akár a számítógép vagy a cset bevonásával is.
És ha már a délutáni, kötetlenebb beszélgetések témája a közösségi portál, a cset és egyéb, web 2.0-s alkalmazás, érdemes néhány dolgot megemlíteni!
Sokan nem is gondolnak rá, hogy az informatikai eszközök a történelem-, a filozófia- vagy az etikaoktatásban is szóba kerülhetnek. Példának Neubauer József azt az esetet hozta fel, mikor a történelemtanár kollégájával beszélgetve rádöbbentek: egy korábbi III/III-as ügynöknek ma már azért sincs dolga, mert megfigyelések helyett elég „felmennie” a Facebookra vagy más közösségi portálra, és ott alaposan kiismerhető az óvatlan emberek személyes információinak a tömege. E jelenségen keresztül talán át lehet adni a mai középiskolásoknak, hogy értsék, mi volt a pártállami idők ügynökeinek a feladata, és hogyan formálódnak az információs társadalom szokásai.
De ha már az iskolába „vittük” a csetprogramot, nézzük, mire használják a felnőttek.
Több hazai oktatási intézményben is használják csoportmunkára ezeket a programokat. A Jedlik Ányos Gimnáziumban rendszeresen a Messengeren kommunikálva beszélnek meg és közösen szerkesztenek dokumentumokat a tanárok és a diákok.
A törökbálinti Zimándy Ignác Általános Iskolában a Windows Live Groups rendszert használják a tanárok és a szülők közötti kapcsolattartásra. Egy-egy osztály tanulóinak szülei vannak egy csoportban, ők osztanak meg egymással képeket, híreket, egy közös naptárat és különféle dokumentumokat. De jó példákat természetesen nem csak itthonról lehet hozni: egy svédországi tanárnő példának okáért a Messengeren tart rendszeresen online fogadóórákat – mondta Bátorfy Zsolt.
Neubauer József szerint is nagyon jó eszköz lehet a tanárok és az iskolák együttműködésére a webkettő és a cset, levelezőlisták vagy nyilvános tartalommegosztók használatával segíthetik egymás munkáját, közösen használhatják egymás ötleteit, erősítve az újszerű, eredeti gondolatok, megoldások elterjedését.
