Egy kanadai átlagember ennél négyszer több földterületet használ el létfenntartásához, míg egy átlag indiai ökológiai lábnyoma nem éri el az egy hektárt.

Az ökológiai lábnyom akkor válik igazán érdekessé, ha öszszehasonlítjuk a biológiai kapacitással, vagyis hogy hány hektár biológiailag produktív terület – szántóföld, erdő, legelő, halászterület – áll rendelkezésre az adott területen, mondjuk, egy országban. Bár Európa biológiai kapacitása három hektár/fő ökológiai lábnyomot tenne lehetővé, a kontinens lakói jóval „nagyobb lábon élnek”: ökológiai lábnyomuk 5,6 hektár.

Ha egy ország túllépi saját bio lógiai kapacitásának mértékét, akkor azt biztosan mások kárára teszi. A sok húst fogyasztó ember például jóval nagyobb biológiai lábnyomot hagy, mint a jobbára növényi táplálékon élő, az állati eredetű táplálék megtermelésének ugyanis nagyobb a termőföldigénye. Egy kilogramm hús „előállításához” tíz kiló növényi takarmány szükséges. Ha egy „húsevő” ország megkíméli a fáit, előfordulhat, hogy nem lesz elég termőföldje, takarmányt kell importálnia. Így lehetséges, hogy miközben ismét dús erdők, természetvédelmi területek szegélyezik a nyugat-európai falvakat, ugyanott a dél-amerikai őserdők helyén termesztett szójával etetik állataikat. Az európai ökológiai lábnyom a szállítás környezeti igénybevételével inkább nőtt, az esőerdők elherdált szén-dioxid-kötő kapacitásáról nem is beszélve.

Az ökológiai lábnyom és az eltartóképesség különbsége az ökológiai hiány. Nem a húsevés a hiba, hanem ahogy tesszük. Átgondolatlan és pazarló életmódunk következményei a jövő nemzedékeket sújthatják majd.

Mekkora „lábon élünk” mi, magyarok?

Hazánkban az átlagos ökológiai lábnyom 3,7 hektár, ami bőven meghaladja a 2,7 hektáros világátlagot és a Föld biokapacitásának 1,8–2,1 hektár/fő közötti értékét. Így Magyarország a vizsgált százötven ország közül jelenleg a „negyvenedik legnagyobb lábon él”, megelőzve ezzel például a leggyorsabban fejlődő Kínát vagy a szomszédos Szlovákiát. Az USA-polgárok ökológiai lábnyoma több mint kétszerese a miénknek. Az egyes országok fejlettségi szintje szoros kapcsolatban áll az ökológiai lábnyom nagyságával.

Egyéni ökológiai lábnyomát bárki percek alatt kiszámíthatja az internet segítségével (www.kothalo.hu/labnyom). Azt is megtudhatjuk, hogyan változtathatunk életmódunkon annak érdekében, hogy mindannyian jól elférjünk a Földön.

Bali Zita–Csáthy Dorottya