A kulcslyukműtétek sokkal kisebb kockázattal járnak, mint a nyílt, bőrmetszéssel végzett beavatkozások. A kórházi tartózkodás rövidebb, a gyógyulás gyorsabb. A szívsebészet is alkalmazza már az eljárást, ám a manapság használatos eszközök (speciális katéterek) vagy túlságosan merevek (ekkor a szívbe vezető éren át csak egyenes vonal mentén lehet velük dolgozni), vagy túlságosan hajlékonyak (ami ugyan lehetővé teszi, hogy görbületeken át jussanak célhoz, ez esetben viszont csekélyebb erőt képesek kifejteni).

Az újabb fejlesztésű operáló robotok e hátrányokat is kiküszöbölik.

A bostoni székhelyű BioRobotics Research Group ez év májusában Anchorageban, a robotokkal végzett automatizációról szóló kongresszuson összehívta a kérdésben érdekelt orvosokat és mérnököket, hogy meghatározzák az igényeket és a további fejlesztések irányait.

A szívműtéthez alkalmas robotok többfélék, jobbára kígyóra vagy gilisztára emlékeztetnek, és egyformán képesek a szíven belül és kívül manőverezni. Általában valamelyik éren keresztül juttatják el őket a célzott területre. Az eszközöket az orvos joystickkel irányítja.

Pierre Dupont professzor, a kutatócsoport vezetője most egy új robotra hívta fel a figyelmet, a bemutatott eszköz sok, eddig csak nyílt úton végezhető szívműtétféleséget fog kiváltani, azaz nagyban kiterjesztheti a kulcslyukszívsebészet skáláját.

A készüléket emberen még nem próbálták ki, ám az élő sertésszíven végzett, a szív kóros, lyukszerű defektusait záró kísérletiműtétek annyira biztatóak, hogy a bostoni gyermekkórházban most az emberi próbákat készítik elő. (A veleszületett szívhibák egy részében a szív egyes üregei vagy a szomszédos nagy erek között kóros összeköttetések maradnak fenn, ami jelentősen megváltoztatja a vér keringését.)

A speciális robot egyes hajlított csőelemei egymással teleszkópos rendszerrel vannak összeköttetésben, azaz egymásba csúsztathatók, egyszersmind saját tengelyük körül is képesek forogni. Ez lehetővé teszi, hogy az eszköz spirális vagy szerpentin „útvonalakat” is bejárjon (valóban: akár egy kígyó), ugyanakkor merevségénél fogva, célhoz érve kellő erővel bír, hogy például metszést ejtsen. A beavatkozást a robot legvégén elhelyezett készülék végzi, egyidejű 3 dimenziós ultrahangkontroll mellett. A vágáson túl a szövet stabil megragadására, varrására vagy elektromos kiégetésére is alkalmas. A sebészt a műtét megtervezésében és kivitelezésében számítógépes program segíti.

Brian Davies, a robotsebészeti fejlesztésben élenjáró londoni Imperial College vezető kutatója úgy látja: a robot gyors elterjedése máris megjósolható, de a biztonságos beavatkozáshoz nem elég a készülék differenciált működése. A biztonság alapja, hogy az irányítószoftver is kifogástalan legyen. A robot, akár a biztos sebészkéz, sohasem tévedhet. Az eddigi nagy helyigényű szívsebészeti robotokat a megnyitott mellkasnál használták – mondja Tomcsányi István szívsebészprofesszor. Ez a mostani irány más, és valóban kulcslyuksebészetnek felel meg. Az ilyen berendezések nagyon sokba kerülnek, de az idő előrehaladtával mindinkább hozzáférhetők lesznek, és a magyar szívsebészek is használatba vehetik. Ez nemcsak szakmai előrelépés volna, hanem döntően a betegek javát szolgálná.

Akár a biztos sebészkéz, sohasem tévedhet