Két évvel ezelőtt brazil őslakosok járták Európát, Magyarországra is eljutottak, segítséget kérve a cukornád- és szójaültetvények térnyerése ellen vívott harcukhoz. Megszűnő természetes növénytakaróról, földjeik ről elűzött őslakosokról beszéltek, meg a földbirtokosok kielégíthetetlen földigényéről. Az ő mondataikat igazolja, hogy a világsajtót időről időre bejárják a felégetett, ledózerolt esőerdőkről készített képsorok. A Rio de Janeiróban rendezett Michelin Challenge Bibendum névre kereszetelt rendezvényen a brazil Cukornádipari Szövetség menedzsere, Leandro Pampin azt mondta, nyugodjak meg, az esőerdőktől olyan távol vannak a cukornádültetvények, mint Párizstól Moszkva. A cukornádra alapozott cukoripar és az etanolgyártás nyolcszázezer embernek ad munkát Brazíliában. A művelésre alkalmas 330 millió hektárnyi brazil földből jelenleg 7,4 millió hektáron termesztenek cukornádat, elsősorban egykori legelőkön. A fejlődés egyébként drasztikus, hiszen 2007-ben még csak 4,8 millió hektáron nőtt a cukornád.

Tavaly 496 millió tonna cukornádat arattak le a brazilok, ebből 31 millió tonna cukor lett, amelynek 65 százalékát külföldön értékesítettek. A cukornád másik terméke az etanol, amelyből 22,53 milliárd liter készült 2009-ben, ezt döntően a hazai piacon adták el – a hatalmas országban jelenleg 35 ezer benzinkútnál lehet etanolt tankolni –, mindössze 15 százaléka került külföldre. Ma már ott tartanak, hogy a hazai üzemanyag-fogyasztás több mint felét a cukornádból nyert etanol biztosítja. (Az országban működő 350 cukornád-feldolgozó üzem közül 230 cukrot és etanolt is tud készíteni, a többi 120 csak etanolt gyárt.) A brazil kormányzat reményei szerint Dél-Közép-Brazíliában 2012-ig 33 milliárd dollárnyi értékben fejlesztik az ágazatot. Az etanol térhódítását a külföldi befektetések is segítik. Jelenleg 22 ültetvény van külföldiek kezén, 2013 végére már 31 lehet. Azaz itt is tetten érhető a képmutatás: sóhajtozunk a természeti értékek pusztítása miatt, miközben aktívan segítjük ezt a folyamatot.

„A környezetünket védjük az etanollal. Ha ezer dízeles buszt etanolos meghajtásra cserélünk, évente 96 ezer tonnával kevesebb szén-dioxid jut a légkörbe. De nem ennyit cserélünk le. 2007-ben az alternatív üzemanyagnak köszönhetően Brazília 25,8 millió tonnával kevesebb üvegházhatású gázt juttatott a légkörbe” – állította Pampin, aki szerint nem igazak azok a vádak, hogy a cukornádtermesztés nagyobb kárt okoz a természetben, mint a fosszilis üzemanyag használata. Az sem igaz, hogy azért olyan olcsó a brazil etanol, mert az ültetvényeken éhbérért dolgoztatnak embereket, mint ahogy az a vád sem állja meg a helyét, hogy az etanol előállítása több energiát igényel, mint amennyit önmagában jelent.

Mondjuk mi mást mondhatna egy cukornád-ipari érdekképviselő?

2010. június, Rio de Janeiro

7,4 millió hektáron termesztenek cukornádat, elsősorban egykori legelőkön