A nagy H1N1-összeesküvés
„Az AH1N1 betegség elérte azt a szintet, amitől már világjárványnak nevezhető” – tette közzé álláspontját a betegségről Margaret Chan, a WHO főigazgatója 2009. június 11-én. Egy évvel a történtek után egyre több szakértő látja úgy, hogy az a nap nem egy új világjárvány, hanem egy világméretű összeesküvés nyilvános startja volt.
A konspiráció – ha valóban arról van szó – persze nem tavaly kezdődött. A WHO tíz évig készült a nagy influenza-pandémiára, és közben a gyógyszeripar is gőzerővel munkálkodott az „univerzális” vírusgyógyszerek engedélyeztetésén, hogy ha majd járvány kitör, a hirtelen felfutó keresletet ki lehessen elégíteni. A BMJ írása azt állítja, hogy a kétféle igyekezet látványosan összeért, miközben a folyamatból mindvégig hiányzott az átláthatóság, amit az érintett vállalatok a maguk javára ki is használtak. A cikk szerint a Roche és a GlaxoSmithKline nemcsak a WHO-nál képviselte hatékonyan a saját érdekeit, hanem a gyógyszereik (Relenza és Tamiflu) engedélyezése során is. A Tamifluval szemben az amerikai szakhatóságnak, az FDA-nak rengeteg kifogása volt, mivel a gyógyszer a vizsgálatokban alig bizonyult hatékonyabbnak a placebóknál. A Relenza nem volt elég ütőképes a súlyos szövődményekkel szemben. Végül azonban az FDA és az Európai Gógyszerügynökség is megváltoztatta eredeti, elutasító álláspontját, és mindkét döntésben szerepe volt olyan szakértőknek, akikről utóbb kiderült, hogy az említett gyógyszergyárak fizetési listáján is szerepelnek.
Hasonló módon történt a cikk szerint a WHO meggyőzése is. A világjárvány kihirdetéséről egy 16 tagú bizottság döntött, ennek összetételét azonban máig nem hozták nyilvánosságra. A végső döntést egy olyan iránymutatás alapozta meg, amelynek influenza-szakértő szerzője korábban a Roche-tól és a GlaxoSmithKline-től is kapott díjazást.
– A WHO állásfoglalásában – amelyek nyomán a kormányok döntéseket hoztak az oltóanyagok és az antivirális gyógyszerek beszerzéséről – nyoma sem volt a bizonytalanságnak. Pedig annak a prognózisnak, hogy legalább 2 milliárd fertőzött lesz, nem volt tudományos alapja – fogalmazott a lap kérdésére Gerd Gigerenzer, a Max Planck Intézet kutatója.
A BMJ cikkének konklúziója szerint a világ kormányai egy bizonytalan szakmai alapokon álló, nagy valószínűséggel üzleti érdekektől is befolyásolt WHO-nyilatkozat alapján halmoztak fel hatalmas készleteket nem meggyőző hatású vírusgyógyszerekből, illetve hatékony, de jó eséllyel fölösleges oltóanyagokból. Mindebből – a JP Morgannek a cikkben idézett számításai szerint – mintegy 10 milliárd dollárnyi profit keletkezett a gyógyszeriparban. Ezt immár nemcsak a sajtó sokallja, hanem – az influenza-összeesküvéssel kapcsolatban megindított vizsgálatok tanúsága szerint – az Európai Bizottság, az EP, a francia szenátus és az Egyesült Királyság miniszterelnöki hivatala is.
