Örök energiaforrásunk

Vajon gondolta-e arra Arkhimédész, amikor homorú tükrökkel felgyújtotta a római Marcus Claudius Marcellus hajóit, hogy bő két évezred múlva ez a technika jelentheti az emberiség jövőjét? Bizonyára nem, ahogy Willoughby Smith sem, aki felfedezte, hogy a kristályos szelén fény hatására jó áramvezetővé válik.

Majd két évtizeddel ezután, 1885-ben Charles Fritts már tudatosan használta fel a napenergiát az első igazi, mai értelemben vett napelem előállításához. A második ipari forradalom és a fosszilis energiahordozók magasabb hatásfokú kihasználtsága azonban gátat szabtak a napenergiával való kísérleteknek. A századfordulón Einstein a kor új fizikai ismeretei alapján folytatta a kutatást, mely a felhasznált alapanyagok rendkívül magas ára miatt ismét megszakadt. Az 1950-es években a szilíciummal zajló kísérletek során Darryl Chapin látta meg a lehetőséget a villamos energia új módon való előállításában. Első szilíciumalapú napeleme azonban kis teljesítménye miatt még alkalmatlannak bizonyult a hagyományos energiahordozókkal szemben. Az áttörést az 1954-ben bemutatott napelem jelentette. A hatszázalékos hatásfokkal dolgozó panel energiája már elegendő volt akkumulátorok töltésére. A napelemek azóta is hasonló működési elven alapulnak, azonban a folyamatos fejlesztések ma már akár 25 százalékos energianyereséget is lehetővé tesznek.

Az energia árának a hetvenes években bekövetkezett ugrásszerű emelkedése miatt világszerte hatalmas összegeket fektettek a napelem-technológia fejlesztésébe. A több évtizedig tartó kutató- és fejlesztőmunka a napelemek hosszabb élettartamához és alacsonyabb előállítási költség eléréséhez vezetett.

Németországban járva szinte minden városban, de még a legkisebb településeken is a házak jó részén már látható a napelem, amivel a családok kiválthatják villanyszámlájukat. Számuk a 2002-ben bevezetett támogatási rendszer eredményeként ugrásszerűen emelkedett.

Az állami támogatásnak köszönhetően a lakossági napelem-telepítés gazdaságossá vált – tehették ezt a németek gazdasági erejük és a lakosság magas környezettudatossága nyomán.

Az EU éghajlatvédelmi csomagjának egyik célkitűzése az energiafelhasználás 20 százalékos csökkentése 2020-ig. Az új energiahatékonysági jogszabály értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a 2020 után épült épületek energiafelhasználása minimális legyen. Az új középületekre már két évvel korábban vonatkoznak a szigorú energiahatékonysági előírások. Az unió anyagi támogatást is nyújt az új előírások teljesítéséhez. (MTI)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.