Halálhír ritkán válik vezető hírré az infokommunikációban: az online szaksajtó világszerte megemlékezett róla, hogy a napokban elhunyt Fritz Sennheiser, az audio ipar egyik legfontosabb újítója és legnagyobb tekintélyű professzora.

Két fontos területen alkotott igazán maradandót: cégén, a Sennheiser Electronic GmbH & Co. KG-n keresztül döntő hatást gyakorolt a hangátviteli technológiák fejlődésére, egyetemi tanárként pedig többgenerációnyi szakembert nevelt fel. Ő találta fel a nyitott –vagyis a hangokat a fül irányába fizikai akadály nélkül közvetítő – fejhallgatót, és az elsők között ért el eredményeket a vezeték nélküli rádió- és infravörös jelátvitel területén is.

Meghatározó élmény volt számára a múlt század első felének hangtechnikai forradalma. „Tizenegy éves fiúként tanúja voltam a rádió megszületésének. Saját vevőt építettem a legegyszerűbb alkotóelemekből: egy csúszóérintkezős tekercsből, egy volfram érintkezőből, egy kristályból és egy 20 méter hosszú rádiófrekvenciás antennából” – írta visszaemlékezéseiben. Ennek hatására kezdett műszaki mérnöki tanulmányokba a berlini egyetemen. Innen a kor másik nagy német technikai zsenijéről, Heinrich Hertzről elnevezett intézetbe került, és része volt az 1936-os berlini olimpia – akkoriban a világon egyedülálló –hangosításának kialakításában. A II. világháború után munkatársaival megalapította a Wennebosteli Laboratóriumot (Lab W), amely kis kézművesüzemből nőtt ki a legnagyobb elektrotechnikai vállalatok beszállítójává. Termékei minőségére és műszaki színvonalára jellemző, hogy az egyik, 1953-ban kifejlesztett mikrofoncsalád, az MD–21 ma is forgalomban van, ráadásul az első széria néhány példánya napjainkig üzemel.

„Kezdetben csak annyi pénzt akartam keresni a Lab W-vel, amennyivel el tudjuk tartani a családjainkat, később már rá voltunk kényszerítve a növekedésre” – emlékezett vissza. 1958-ban a Lab W felvette a Sennheiser electronic nevet. Ugyanabban az időben mutatták be a nagyközönségnek az első vezeték nélküli mikrofonrendszert – ilyet használnak ma is a könnyűzenei koncerteken és a legtöbb tévéműsorban. A puskamikrofon közben Hollywoodban csinált karriert: szélesebb kameraszöget tettek lehetővé, mivel a mikrofonoknak nem kellett többé a beszélő közvetlen közelében lenniük.

Legsikeresebb találmánya, minden bizonnyal, a nyitott fejhallgató volt: ezt ma is a Sennheiser licence alapján gyártják világszerte. A továbbfejlesztett változat, az 1975-ben bemutatott, infravörös jelátvitelt alkalmazó vezeték nélküli fejhallgató szintén világújdonságnak számított, ugyanúgy, ahogyan a professzionális stúdiótechnikát „demokratizáló” kondenzátormikrofon. Utóbbi Fritz Stennheiser életpályájának emblémája is lehetne: egész pályafutása arról szólt, hogyan lehet a hangtechnikai laboratóriumokban megszületett fejlesztésekből a mindennapokban használható, bárki számára hozzáférhető műszaki eszközöket csinálni.