Növényritkaságok a Csodaréten
A Csodarét elnevezést botanikusoktól kapta a terület – elsőként Margóczi Katalin szegedi ökológus használta a nevet, amely aztán robbanásszerűen elterjedt a botanikusok között, s ma már mindenki így emlegeti –, hiszen egészen valószerűtlen változatosságban, sűrűségben élnek itt az egymást követve, kora tavasztól őszig virágzó növényritkaságok. Fűzné Kószó Mária, a szegedi Csemete Természetvédelmi Egyesület tagja – aki a területet felfedezte a botanika számára – annak idején leírta, hogy milyen, védett növények fordulnak elő itt. – Az ELTE botanikusai, Simon Tibor és Standovár Tibor ezeket az adatokat szinte hihetetlennek tartották, de aztán leutaztak a helyszínre, és meggyőződtek a növényritkaságok meglétének valódiságáról – mondja Margóczi Katalin. Maga a terület ma a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának területéhez tartozik.
Az említett növényritkaságok közül kora tavasszal kezdi a virágzást az egyhajúvirág, melynek itt található a legnagyobb, országos állománya, több tízezer tő. Ezt követi az epergyöngyike, és az agárkosbor, amelyek egy időben, április közepén nyílnak. Május elején nyílik a vitézkosbor, ezt követi a pókbangó. Szintén májusban kezd nyílni a szibériai, illetve a fátyolos nőszirom. A különböző kosborok, azaz orchideák ezután, május közepén kezdenek virágozni. A mocsári kosbor a mocsárréteken, és a kékperjés réteken fordul elő, a vitézvirág a sztyeppréti, és az átmeneti területeken.
Jön a nyár, és vele a legkiemelkedőbb különlegesség, a mocsári kardvirág virágzása. Magyarországon e növényből is itt található a legtöbb – több tízezer tő --, de világszerte a csodaréti az egyik legnagyobb állomány. A késő nyár, az ősz is tartogat különlegességeket: akkor virágzik a kornistárnics, és a fehérmájvirág. Ahogy a legtöbb növényritkaság esetében, ezeknél a fajoknál is gond a kaszálás: ha egyáltalán nem kaszálják a területet, hogy ezek a később nyíló fajok is tudjanak virágozni, akkor elszaporodik a nád szárazságtűrő változata, s nádinvázió fenyegeti a területet. Legjobb lenne talán a legeltetés visszaállítása – ez azért is jó, mert az állatok trágyájukkal terjesztik a különböző védett növények terméseit is –, ennek lehetőségein jelenleg gondolkoznak a természetvédők.
