A lenyűgöző változás 1987-ben a termálkútfúrással kezdődött. A geotermikus közmű kiépítésével a kút vízhozama a városháza, a művelődési ház, az innovációs központ, a városi kórház és az összes iskola, összesen 34 közintézmény fűtésére lett elegendő, amivel a város évi 40-60 millió forintot takarít meg, valamint áruba bocsátaná az így felszabadult széndioxid-kvótáját is.

A kút nyújtotta előnyök arra sarkallták a vezetést, hogy újabbat fúrjanak. Uniós pályázatot nyújtottak be egy második termálkút kialakítására. A hálózat 650 millió forintos bővítése további évi 1,2 millió köbméter földgáz megtakarítást tenne lehetővé. A legfrissebb hírek szerint a pályázatot már meg nyerték, így a kiadások 50 százalékát az EU állja. Tervezik egy ötcsillagos termálszálló létesítését, fűtését a felszínre hozott forró vízzel biztosítanák.

Veresegyház példa lehet sok magyar településnek; kitartással, nem kevés odaadással, no meg geotermikus energiával a legszegényebb faluból is sikeres, modern város válhat. „Egy jó vállalkozás elindításához csak bátorságra és jó ötletre van szükség” – vallja Pásztor Béla, hazánk minden bizonynyal legrégebben hivatalban lévő polgármestere, aki négy évtizede irányítja a várost.

Veresegyházon 1993-ban kezdték el a geotermikus fűtési rendszer kialakítását. Az első hálózatra kapcsolt intézmény a Fabriczius József Általános Iskola volt. A geotermikus közmű 1987 és 2007 közötti beruházások eredményeként jött létre, melynek összköltsége 2007-es árszinten 598 millió forintnak felel meg, megtérülése támogatással mintegy hat év.